Artner Annamária emlékeztetett arra, hogy a tavaly tavasszal összeállított első görög pénzügyi mentőcsomaghoz csatolt program nem vezetett tartós eredményre. A megszorításokat a halálos áldozatokat is követelő tiltakozó hullám miatt a tervezettnél lassabb ütemben lehetett csak bevezetni, ezért nem sikerült tartani az államháztartási hiány csökkentésére vonatkozó terveket. A pénzpiacok bizalma így elpárolgott, annak ellenére, hogy az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) összesen 110 milliárd eurós hitelkerettel támogatja a stabilizációt – mutatott rá.
Egy évvel a program indulása után már látható, hogy a görög egyensúlytalanság nem menedzselhető tovább, ugyanakkor nemigen látszik jó megoldás. „Róka fogta csuka helyzet állt elő” – fogalmazott a szakértő, aki a MTA VKI honlapján hétfőn megjelent elemzésében kifejtette: „A görög kormánynak nem áll módjában a nemzeti valuta leértékelésével elősegíteni a versenyképesség, a külső egyensúly javulását, a tőkebeáramlást, miközben nem számíthat a nemzetközi pénzügyi és fejlesztési szervezetek által a szegény országoknak nyújtott kedvezményes finanszírozási alapokra sem. (…) Az adósságteher enyhülését hozó átstrukturálás, illetve újabb mentőcsomagok szükségességét tehát maga a közös valuta követeli. Mint ahogy a közös valuta követeli azt is, hogy a gazdaság teljesítményét, egészen pontosan a profittermelés kedvező feltételeit a gazdaság menedzselésébe érdemi beleszólással nem rendelkező, bérből, fizetésből, nyugdíjból és segélyből élő többség kárára hozott jövedelemelosztó intézkedésekkel állítsák helyre.”
Az átstrukturálás önmagában is súlyos következményekkel jár, hatására pedig könnyítéseket követelhet az ugyancsak az EU és az IMF segítségére támaszkodó Írország, sőt akár a harmadik csomag várományosa, Portugália is – tette hozzá az MTI-nek nyilatkozva Artner Annamária. Véleménye szerint az euróövezet elhagyása sem hozhat tartós megoldást, hiszen már a drachma bevezetése is elviselhetetlen költségekkel járna, ráadásul a nemzeti valuta rögtön le is értékelődne, miközben az állam és a lakosság adóssága változatlanul euróban fekszik. Az egyensúlytalanság és a versenyképesség problémáját az adósság átstrukturálása és az euróövezet elhagyása sem oldja meg – húzta alá. Enyhülést csak a termelékenység növekedése hozhat, ezt azonban csak hosszú évek munkájával, gazdasági, technológiai és társadalmi modernizációval, egyebek között az oktatási rendszer fejlesztésével lehet elérni – hangsúlyozta a szakértő.
Hosszabb távon egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy Görögország kilép az euróövezetből, hiszen „eljöhet egy olyan pont, amikor az eurót használó uniós tagországok közössége nem tudja a hátán cipelni tovább Görögországot”, a közeli jövőben azonban ez nem reális lehetőség – vélekedett Artner Annamária. Most „aki időt nyer, életet nyer” – tette hozzá, utalva arra, hogy 2013-tól beindul az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), az euróövezet állandó válságkezelő rendszere, amelynek révén a siker reményével lehet folytatni stabilizációt. Addig átmeneti megoldások jöhetnek szóba.
Lehetséges, hogy elengedik Görögország tartozásának egy részét, lazítanak a 110 milliárd eurós hitelkerethez kapcsolt feltételeken, és akár egy újabb, néhány 10 milliárdos csomagot is összeállíthatnak a dél-európai ország számára – mondta Artner Annamária.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter hazudott Deutsch Tamásról de akkorát, hogy saját párttársa szólt rá
