A Fővárosi Bíróság hétfőn a honlapján azt közölte: a szökés, elrejtőzés, a bizonyítási eljárás megnehezítése, valamint a bűnismétlés veszélyére való tekintettel hosszabbították meg Josef R. előzetes letartóztatását. A bíróság május 16-ai döntésének értelmében az előzetes letartóztatás addig tart, amíg az elsőfokú bíróság a tárgyalás előkészítése során határozatot hoz, de legfeljebb augusztus 20-ig. A végzés nem jogerős – áll a közleményben.
A szlovák férfi ellen az FB február 10-én nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. Rohácot a szlovák hatóságok február 18-án fogták el, majd Magyarország kérelmének elbírálása után a szlovák legfelső bíróság elrendelte a férfi kiadatását. Április elején Dusan Danovy, Rohác szlovák ügyvédje Pozsonyban megerősítette, hogy a védence elleni elfogatóparancsot a magyar hatóságok Fenyő János egykori médiavállalkozó 1998. februári budapesti meggyilkolása kapcsán adták ki.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) április 18-án azt közölte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) előző nap kísérte Magyarországra „Jozef R. szlovák állampolgárt”. Rohácot április 20-án helyezték előzetes letartóztatásba. Az NNI április végén indított nyomozást Josef Rohác ellen előre kitervelten elkövetett emberölés bűntette miatt, Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolásának ügyében. A magyar hatóságok az áprilisi előzetes letartóztatásról kiadott közleményekkel erősítették meg először, hogy a szlovák állampolgárt a Fenyő-gyilkossággal összefüggésben adták ki Magyarországnak.
A sajtóban korábban azért indultak találgatások arról, hogy Rohácot milyen bűncselekmény miatt adták ki Magyarországnak, mert korábban felvetődött a szlovák férfi neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is.
A Magyar Nemzet múlt csütörtöki számában azt írta: a napokban jelentkezett egy szemtanú, aki állítása szerint látta a szlovák férfit a robbantás helyszínén az 1998-as merénylet idején. Lapunk közlése szerint a tanú a rendőrség egyik volt operatív tisztjével osztotta meg értesüléseit, aki az ORFK-hoz irányította a robbantás idején a környéken pincérként dolgozó férfit. Mint a cikkben hozzátették, a tanú eddig azért nem számolt be információiról a nyomozóknak, mert félt, hogy az elkövetők kideríthetik, hogy ki ő.
(MTI)
A nemzet lánya a történész szemével