A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a radikális eszközökhöz folyamodó csoport alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló szervezetben működött, sem annak, hogy tudatában lettek volna, hogy cselekedeteik bűncselekménynek minősülhetnek. Mindezek hiányában nem mondható ki, hogy a csoport bűnszervezetként működött – jelentette ki az ügyben eljáró bírónő.
A környezetvédőknek az úgynevezett „maffiaparagrafus” alapján történő felelősségre vonása ellen sokan, köztük ismert személyiségek is tiltakoztak Ausztriában, túlzónak és a civil mozgalmakat veszélyeztetőnek tartva a törvény ilyen alkalmazását.
Az – egyelőre nem jogerős – ítélet után az Amnesty International nemzetközi jogvédő és a Greenpeace környezetvédő szervezet, valamint osztrák ellenzéki pártok és az egyik kormánypárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyaránt a törvény átdolgozása mellett foglalt állást. A két éven át tartó, tüntetésekkel kísért perrel kapcsolatos bírálatok között az is elhangzott, hogy mintegy hétmillió eurót emésztett fel. Tavaly mintegy 220 közéleti személyiség, illetve magánember úgy fejezte ki a perrel kapcsolatos ellenzését, hogy feljelentést tettek saját maguk ellen a szóban forgó vádpontok alapján.
A pert többéves nyomozás előzte meg, és hat vádlottat 2008-ban száz napon át vizsgálati fogságban tartottak. Ellenérzést váltott ki az is, hogy a nyomozás során egy beépített ügynököt is alkalmaztak, s a nő állítólag intim viszonyba került az egyik gyanúsítottal. Az ügyészség a vádemelést többek között azzal indokolta, hogy az akciókban részt vevők a radikális, az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodánál (FBI) terroristaként számon tartott brit állatvédő szervezettel, az Állatokat Felszabadító Fórummal (ALF) tartottak fenn kapcsolatot.
A vádiratban szerepelt az is, hogy – az emberi és állati jogokat gyakorlatilag azonosnak tekintő – osztrák aktivisták megpróbáltak felgyújtani egy pehelypaplangyárat. Több alkalommal, például 1997-ben és 2006-ban folytattak kampányt ruházati és szőrmeüzletek ellen többek között úgy, hogy maró hatású anyaggal, vajsavval öntötték le az árut és fenyegető levelet írtak a vállalatoknak. Az ellenük felhozott vádak között szerepelt az állatkínzás is, mert több sertés elpusztult, amikor megpróbálták őket kiszabadítani egy istállóból.
(MTI)
Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást