Négyéves eljárások

A Tages-Anzeiger beszámol arról, hogy a svájci kormány szeretné felgyorsítani a négy-öt évig tartó menekültügyi eljárásokat. A Der Spiegel arról tudósít, hogy az SPD elfogadta a bevándorlókvótát.

2011. 05. 10. 9:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tages-Anzeiger (Tagesanzeiger.ch)

A baloldali-liberális zürichi napilapban Claudia Blumer Miért tartanak olyan sokáig a menekültügyi eljárások? című cikkében keresi az elhúzódó eljárások okát. Csaknem egy évig tart, amíg egy menekült sorsáról első fokon dönt a Szövetségi Bevándorlási Hivatal (BfM). Átlagosan a menekültügyi eljárások négy évig tartanak – áll a lap birtokába jutott, az igazságügyi minisztériumból származó bizalmas beszámolóban. A fellebbezésekkel az érintettek drasztikusan elhúzhatják az eljárást. Csaknem egy tucat bíró foglalkozik a szövetségi közigazgatási bíróságon menekültkérdésekkel, miközben több száz fellebbezés érkezik hozzájuk havonta. Az átlagosan négyévi intézkedési idő gyakran további esztendőkkel hosszabbodik. Elegendő személyzettel lerövidíthetők lennének az eljárások – véli Marc Spescha migrációs jogra szakosodott ügyvéd, és ezért bírálja Christoph Blocher igazságügy-minisztersége alatt a menekültügy terén végrehajtott leépítéseket.

Der Spiegel (Spiegel.de)

A hamburgi liberális magazinban Veit Medick Gabriel keresztülpasszírozza a bevándorlókvótát című cikkében tudósít a szociáldemokraták elnökségi üléséről. Résztvevők szerint egyes kérdésekben igen éles hangon vitatkoztak a felek. Nem csoda, az SPD mély válságba zuhant, tartós profilhiánnyal küzd, pocsék közvélemény-kutatási eredményektől szenved. Néhány szociáldemokrata politikus kihasználta az alkalmat, hogy általánosságban is bírálja a pártvezetést. Sascha Vogt, az ifjúszocialisták vezetője élesen támadta Sigmar Gabrielt. Vogt számon kérte pártelnökétől, hogy számos kérdésben nem világos, pontosan mit is képvisel az SPD. Gabriel, aki régóta vitatkozik Vogttal, éles hangon kikérte magának és megjegyezte, az ifjúszocialisták vezetője az egyetlen, aki bírálatát személyeskedéssel ötvözi. Nem meglepő, hogy a bevándorlókvóta bevezetése, amelynek célja ismét kezdeményezőnek tűnni az integráció kérdésében, minimális lelkesedést váltott ki. Wolfgang Jüttner volt tartományi pártelnök azt követelte, hogy a javaslatot teljesen töröljék az integrációs politika intézményei közül. A vita annyira felháborította Gabrielt, hogy másodszor is megpróbálta a vitát hatalmi szóval lezárni. Felszólította a jelenlévőket, hogy támogassák a javaslatot, amúgy elveszítik a szavahihetőséget azokkal szemben, akiknek megígérték a kvótát. Amúgy pártelnökként igényli annak lehetőségét, hogy vezethessen, s ne csak az álláspontok összegyűjtésére legyen joga. A kvóta elutasítása ezért szóba sem jöhet. A felhívás elérte a hatását. A szavazás végén csak Duin és Jüttner mert a kvóta ellen szavazni, s ezzel a vezető grémiumok előtt célként megfogalmazták a 15 százalékos bevándorlóarányt. A tartományi alapszervezeteknek szintén a kvótát ajánlják. „Abszolút, közvetlenül megvalósítandó minimális elvárás” az elnökség által elfogadott előírás, hogy a párt vezető testületeiben minimum egy bevándorló családdal rendelkező személynek kell ülnie. Ezt az elnökség egy lépésben azonnal megoldotta, amikor Kenan Kolatot – a Németországi Török Közösség elnökét – felvette soraiba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.