Nem jó Kínában külföldi újságírónak lenni

Egyértelműen romlott a külföldi sajtó helyzete Kínában – állapította meg mintegy száz, Kínában dolgozó külföldi újságíró által kitöltött kérdőív alapján a Kínában Dolgozó Külföldi Újságírók Klubja (FCCC) csütörtökön.

A Peking által törvénytelennek tartott FCCC 108 tagja vett részt a felmérésben. Elsöprő többségük – 94 százalékuk – vélte úgy, hogy az elmúlt év során rosszabbodtak az interjúkészítés lehetőségei. Az akkreditált külföldi újságírókkal kapcsolatot tartó Csiang Jü (Jiang Yu) külügyi szóvivő elutasította a felmérés eredményeit, szerinte éppen hogy „nőtt” a tájékoztatás szabadsága Kínában.

Ugyanakkor a külföldi újságírók 70 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt év során beleavatkoztak munkájukba, zaklatták őket, illetve erőszakos cselekmény áldozatai lettek. Mintegy 40 százalékuk arról is beszámolt, hogy kínai forrásaikat zaklatták, előállították, kihallgatták, amiért külföldi újságírókkal tartanak kapcsolatot.

Egy televíziós újságíró elmondta, hogy tizennégy évi kínai tartózkodása során messze ez volt a legerőszakosabb időszak. A fizikai zaklatás jellege sokkal rosszabb – tette hozzá, „a civil és egyenruhás rendőrök, a helyi hatóságok, sőt még az egyszerű állampolgárok is úgy vélik, hogy meg lehet akadályozni a külföldi tudósítók munkavégzését”.

Kína azt állítja, hogy garantálja a kínai és a külföldi újságírók tájékoztatási szabadságát. Előfordul azonban, hogy kényes tényfeltáró riportok esetén a hazai újságírókat elbocsátják, sőt börtönbe zárják. A 2008-as pekingi olimpia előtt Kína enyhítette a külföldi újságírókat sújtó korlátozásokat. Lehetővé tette a 2008. évi szecsuani (Sichuan) földrengés és a 2009. évi hszincsiangi (Xinjiang) etnikai zavargások helyszínének megközelítését is.

Az újabb korlátozásokat azután vezették be, hogy az interneten megjelenő, a kínaiakat a tunéziai jázminos forradalom követésére bátorító névtelen felhívások felidegesítették a kommunista vezetést. Civil ruhás rendőrök több alkalommal is megakadályoztak – néha brutálisan – fotósokat és filmeseket a munkavégzésben. A 108 újságíró közül mintegy húsz közölte, hogy késve hosszabbították meg lejárt tartózkodási vízumukat, illetve megfenyegették őket, hogy visszavonják az engedélyt amiatt, ahogy a kínai valóságról tudósítottak.

Csiang Jü asszony viszont kitartott amellett, hogy „ahogyan a külföldi sajtó növelte Kínában irodái és munkatársai számát, a riportkészítés szabadsága ugyanúgy növekedett. Ez teljesen objektív tény.”

(MTI)