Nem kizárólagos képviseletre van szükség

Az etnikai pártok helyzetét nehezíti, hogy ha sikerül is megjelenniük a politikai palettán, mivel csak egy kisebbséget képviselnek, elszigeteltek, önállóan nem képesek a hatalom megszerzésére, ezért kompromisszumokra kényszerülnek – mondta Vizi Balázs nemzetközi jogász kedden Budapesten.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete által a közép-európai nemzeti, regionális és kisebbségi közösségekről tartott konferencián Vizi Balázs hangsúlyozta: ha az etnikai pártok eredményt akarnak elérni, engedményeket kell tenniük, például hatalomra csak egy koalíció részeként kerülhetnek. A nemzetközi jog alapján a kisebbségi jogok az emberi jogok védelmének részei – emelte ki. Emlékeztetett: az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában is olvasható, hogy a kisebbségek politikai képviseletét biztosítani kell közvetlenül, szabadon választott képviselőkkel. A kisebbségek politikai képviselete fontos jog, a történelemben több ország azzal zárta ki a kisebbségeket a politikai jogokból, hogy nem adta meg tagjaiknak az állampolgárságot – idézte fel.

Egy etnikai párt céljai lehetnek hatalmiak és társadalmiak – mutatott rá a nemzetközi jogász, az intézet munkatársa. Mint kifejtette, társadalmi cél lehet a törekvés az egyenjogúságra, a kisebbség életszínvonalának emelése, vagy a kirekesztés elleni küzdelem.

Vizi Balázs az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának 1999-ben közzétett hat tematikus ajánlását elemezte, mivel ezek a meglévő gyakorlatok és tapasztalatok alapján a kisebbségek hatékony részvételével is foglalkoznak. Az ajánlások szerint a kisebbségeknek a központi kormányzat szintjén is hallatni kell a hangjukat, regionális szinten pedig az önkormányzás lehetőséget kell megadni nekik – mutatott rá a szakértő.

Az ajánlások ugyanakkor azt is tartalmazzák: egyetlen államtól sem várható el, hogy kizárólagos képviseletet adjon a kisebbségeknek, de figyelembe kell venni az érdekeiket – mondta. Kitért arra is: az ajánlások szerint az etnikai pártokra természetesen van igény, de létük, működésük bizonyos esetekben etnikai konfliktusok kialakulásához vezethet.

Hozzátette: a dokumentum inkább a politikai stabilitást helyezi előtérbe. A nemzetközi jogász szerint az ajánlások azt a választási rendszert tartják ideálisnak, amely a kisebbségek legszélesebb rétegeinek képviseletét segíti. Vizi Balázs álláspontja szerint a pártok csak korlátozottan alkalmasak arra, hogy biztosítsák a kisebbségek hatékony részvételét a politikában, legfeljebb segítik céljaik elérését.

Tóth Ágnes, az intézet igazgatója köszöntőjében elmondta: hagyományos, évente megrendezett konferenciájukon ezúttal a közép-európai kisebbségek helyzetét elemzik, egyebek mellett kitérnek arra, hogy milyen válaszokat adnak a külső kihívásokra és milyen az alkalmazkodási készségük.

(MTI)