Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali-liberális müncheni napilapban Oliver Das Gupta A brémai Geert Wilders sikere című cikkében elemzi a radikális jobboldal sikereinek okait.
Jan Timkének ismét sikerült. Az ország egyik legkisebb pártjának képviselőjeként bejutott a brémai szenátusba. A „Dühös polgárok” – röviden BIW – Brémában alig 100, míg országosan 500 tagot számlál. A minimozgalom sikere elsősorban elnöke számlájára írható.
Timke első politikai tapasztalatait a hamburgi Ronald Schill brémai helytartójaként gyűjtötte, akinek bukása után 2004-ben megalapította a „Dühös polgárok” nevű alakulatot. A polgárok elégedetlenségét elég korán felismerte a „fent lévőkkel” szemben.
Timke csapata 2007-ben 0,8 százalékot kapott, ami a brémai választási rendszer miatt egy mandátumot ért. A négy évvel ezelőtti eredményt majdnem megötszörözték, most 3,8 százalékot kaptak, megelőzve az FDP-t a maga 2,9 százalékával. A párt Bremerhavenben elérte a 7,1 százalékot, így minden további nélkül átlépte az 5 százalékos bejutási küszöböt. A BIW sok mindenben egyetért Thilo Sarrazin téziseivel, küzd a külföldiek bűnözése és a török EU-tagság ellen.
A párt magát „demokratikus konzervatívnak” nevezi. A BIW a „szociális juttatásokon élősködők” ellen kíván küzdeni, büntetést követel a „németellenes szidalmakért”, „küzd a kábítószer-kereskedők elleni harcban a hánytatóeszközök ismételt használatáért” és a hadkötelezettség eltörlése után az általános szolgálati kötelezettség bevezetéséért.
Mint egykor tanítómestere, Schill, Timke is elsősorban a külföldiekkel és a külföldi bűnözéssel foglalkozik. A rendőr végzettségű Timke rendszeresen arról panaszkodott, hogy a brémai hatóságok túl engedékenyek a kurd klánokkal és a közelmúltban betiltott motoros klubbal, a Mongolokkal szemben. Egy rendőrfelügyelő küzd a bűnözők ellen, ezt sok brémai és különösen bremerhaveni szimpatikusnak találja, főként az olyan helyeken, ahol a munkanélküliség eléri a 20 százalékot.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilap Négy tartomány felügyelet alatt című cikkében tudósít a költségvetési vészhelyzet miatt csökkentett önkormányzati mozgástérről.
A fenyegető költségvetési szükséghelyzet miatt Berlint, Brémát, a Saar-vidéket és Schleswig-Holsteint szorosabb ellenőrzés alá vonják. Ez a négy szegény és különösen eladósodott tartomány köteles ötéves szanálási programot készíteni és rendszeres ellenőrzéseknek alávetni magát. Erről döntött a szövetségi állam és a tartományok stabilitási tanácsa, nyilatkozta hétfőn Berlinben Werner Gatzer szövetségi pénzügyi államtitkár és Georg Fahrenschon (CSU) bajor pénzügyminiszter. A stabilitási tanács fog az érintett tartományokkal megállapodni a szanálási intézkedésekről. Most először született ilyen döntés.
Fenyegető költségvetési szükséghelyzet akkor következik be, amikor a tartomány, vagy a szövetségi állam pénzügyi helyzete bizonyos küszöbértékeket átlép. Például az új adósságok elérnek a kiadásokon belül egy bizonyos arányt. A tanács négy tartománnyal kapcsolatos döntése egy értékelőbizottság megállapítására alapul, amely a szövetségi pénzügyminisztérium, valamint Hamburg, Mecklenburg–Előpomeránia, Rajna-vidék–Pfalz és Baden-Württemberg pénzügyminisztériumának képviselőiből állt össze. A stabilitási tanács 2010 tavasza óta felügyeli a szövetségi és tartományi költségvetéseket.
Közvetlen drámai következményei nincsenek a mostani döntésnek. A fenyegető költségvetési szükséghelyzet megállapítása sem azt jelenti, hogy a régóta ismert problémás tartományokban a helyzet váratlanul súlyosbodott volna. A megállapítás nem jelent közvetlen szankciókkal történő fenyegetést, amennyiben az adott tartomány nem tartaná be az előírásokat. Az említett tartományok már elkezdték a takarékossági lépéseiket. Ellentételezésként az említett négy tartomány és Szászország–Anhalt pénzügyi támogatást kap, hogy képesek legyenek betartani az adósságféket, s hogy leépíthessék a deficitjüket. Ezt ellenőrzi a stabilitási tanács.
origo.hu
A nemzet lánya a történész szemével
