Bild am Sonntag (Bild.de)
A legnagyobb példányszámú német bulvárlap vasárnapi kiadásában Michael Backhaus, Martin S. Lambeck és Walter Mayer Szabad a nyugatnak Bin Laden után Kadhafit is meggyilkolni? címmel készített interjút Guido Westerwelle külügyminiszterrel és távozó FDP-elnökkel.
A beszélgetésben a politikus elismerte, személyes hibák is szerepet játszottak a liberálisok kudarcában. A külügyminiszter úgy fogalmazott a lapban: „Önkritikusan meg kell állapítanom, hogy a kettős leterheltséget a külügyminiszteri poszt 2009. őszi átvétele után alulbecsültem és a pártmunkát részben elhanyagoltam.”
Fel kellett ismernie, hogy egy német külügyminiszterrel szemben támasztott elvárások miatt alkalmanként túl kevés idő jut az FDP-re. „Első hivatali évemben 60 országot is felkerestem. Egyedül a Közel-Keleten és Észak-Afrikában tizenegyszer jártam.” Legutóbbi ázsiai útján végleg felismerte, hogy mindkét pozíció nem egyeztethető össze: a japán természeti katasztrófa miatti szolidaritási látogatása közepette fontos vita zajlott a pártjában anélkül, hogy érdemben be tudott volna avatkozni.
További hibának nevezte Westerwelle, hogy a reformjavaslatokat választási taktikai megfontolásokból halogatta. A 2009-es kormányváltás után gyorsabban kellett volna nekikezdeni a nehéz reformlépéseknek ahelyett, hogy tekintettel a 2010. tavaszi észak-rajna–vesztfáliai voksolásra figyeltek volna. De tízévnyi pártelnökség után biztosan több mint egy hibát követ el.
Ugyanakkor egyetlen Németországgal összevethető országnak sem megy olyan jól a dolga, mint náluk. Csökken a munkanélküliek száma, ma kevesebb, mint hárommilliónyian vannak, az adósság folyamatosan csökken és emelkednek a nettó bérek, ami a mostani, az FDP által támogatott kormány eredménye.
A katasztrofális közvélemény-kutatási eredmények ellenére Westerwelle nem látja veszélyben az FDP-t. A közvélemény-kutatási adatok nem tükrözik Németország valós helyzetét. Az év elején a liberálisok bebizonyították, képesek rá, hogy Hamburgban fordítsanak a kilátástalannak tűnő helyzeten, ahol az elmúlt 40 év legjobb választási eredményét érték el. Majd jött a japán atomkatasztrófa, ami az FDP-nek óriási nehézséget okozott, miközben a Zöldek támogatását tovább növelte. Interjújában Westerwelle hozzáfűzte, ez azonban ismét változni fog.
Focus (Focus.de)
A müncheni hírmagazin A népszavazáson igent mondtak a 2018-as olimpiára című cikkében tudósít a garmisch-partenkircheni voksolás eredményéről.
Fellélegeztek a müncheni téli olimpia szervezői. 59 nappal a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) döntése előtt a garmisch-partenkircheni polgárok többsége támogatta, hogy településük adjon otthont a 2018-as téli olimpiai játékoknak. A két népszavazás közül az elsőben a polgárok 58,07 százaléka támogatta, hogy az olimpiát a terveknek megfelelően hét év múlva a Werdenfelser mezőn rendezzék meg. Szintén többséget kapott, igaz, mindössze 50,59 százalékkal, hogy elutasítják az ellenzők javaslatát és nem követelik a már megkötött szerződések felülvizsgálatát. A részvétel elérte az 59,64 százalékot, összesen 20 918 polgár szavazhatott.
Ugyan a voksolásnak nincs közvetlen jogi következménye, hiszen már minden lényeges szerződést megkötöttek München és a NOB között, és a garmisch-partenkircheni önkormányzat is hozzájárult ezekhez. Ugyanakkor a javaslatok elutasítása negatívan befolyásolta volna a német kampányt, komoly imázskárokat okozott volna és esetleg befolyást gyakorolna a NOB döntésére.
A NOB július 6-án a dél-afrikai Durbanban dönt arról, hol rendezzék a 2018-as téli olimpiai játékokat. Az olimpia megrendezéséért versenyben van még a dél-korai Pyeongchang és a francia Annecy. Angela Merkel (CDU) kancellár néhány hete az olimpiai pályázatot nemzeti üggyé nyilvánította.
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
