A 12 éves gyerekbányász is bekerült a kötetbe

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Jelzések 2011 kötetét, amely az idén A globalizáció és a környezet szerepe az ön életében címet viseli, Szentendrén mutatták be kedden, miután itt tartották a magyar uniós elnökség keretében az Európai Fenntartható Fejlődési Hálózat éves konferenciáját.

Jacqueline McGlade, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója kiemelte: a kiadvány a széles közönség számára szól, diákokat, tudósokat, döntéshozókat egyaránt megcélozva, és közérthetően, a világ minden tájáról összegyűjtött valós történeteken keresztül mutatja be a környezet és a globalizáció kapcsolatát.

Így került a kötetbe többek között annak a 12 éves kongói gyerekbányásznak a története, aki a mobiltelefonok működéséhez szükséges ércet termelte ki, olykor egy hétig is a mélyben maradva, vagy a kelet-indiai erdő mélyén élő törzsi Bhuyan házaspár története, akiknek esetében a globális pénzügyi piacok úgy hoznak hasznot másoknak, hogy az ott élők megélhetését, az erdő nyújtotta szolgáltatásokat nem veszik számításba – mutatott rá az igazgató, felhívva a figyelmet a társadalmi felelősségre, s arra, hogy nemcsak az ökológiai, de a társadalmi lábnyom képződését is el kell kerülni.

Somlyódy László akadémikus többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) tevékenységére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az adatgyűjtések, elemzések, jelentések és stratégiák alkotásán keresztül az ügynökség az unió intézményeinek és a tagországoknak tud segítséget nyújtani a megalapozott döntésekhez, de fontos szerepe van abban is, hogy ráirányítsa a figyelmet a jövő lehetséges problémáira, emellett kiemelten foglalkozik az ismeretek átadásának módjával is.

A 2011-es kötetről szólva hozzátette: az jelentősen támaszkodik az EEA nemrégiben elkészült, kiemelt fontosságú jelentésére, az Európai környezet – állapot és előretekintés 2010 című nagyszabású elemzésre. A vendéglátó Vidékfejlesztési Minisztérium nevében Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes arra mutatott rá, hogy a készülő Nemzeti Vidékstratégia társadalmi konzultációja során úgy érzékelték: a helyi közösségek bölcsessége és tapasztalata fontos módon egészítheti ki az adatgyűjtésekből és elemzésekből származó tudást.

(MTI)