A szakember szerint erdei fülesbaglyok telepedtek meg a körzetben, de macskabagoly, sőt talán egyéb fajta bagoly is lehet közöttük.
Esténként a baglyok sajátos hangja – amely hol kiskutya ugatására, hol macska nyávogására, nyivákolására hasonlít – veri fel a környék csendjét, a fák lombjai között pedig nemcsak öles nagyságú madarak, hanem szárnyaikat próbáló fiókák is feltűnnek az éles szeműeknek.
Molnár Attila természetvédelmi mérnök, a miskolci vadaspark egykori igazgatója azt mondta: feltételezése szerint tavaly nagyobb volt a bagolyszaporulat, ezért az idén új fészkelőhelyeket kerestek, és behúzódtak olyan területekre, ahol biztonságban élhetnek. Ugyanakkor az is valószínű, hogy több táplálékot találnak a városon belül, mint azon kívül.
A szakember úgy véli, hogy valószínűleg hosszabb távra rendezkednek be a körzetben a baglyok. „Miután itt költöttek, ide kötődnek a költőpárok, vélhetően itt is maradnak, és utódjaik is a környéken találnak majd helyet maguknak” – magyarázta Molnár Attila.
Egyébként egyre gyakoribb, hogy településekre költöznek be az erdei madarak, mert mind nagyobb mértékben veszítik el természetes életterüket. A bagoly főleg odúban fészkel, ám a modern erdőgazdálkodás nem hagyja, hogy megöregedjenek, odvasakká váljanak a fák, a városokban, falvakban viszont találnak magas épületet, templomtornyot, ahová le tudják rakni fészküket. A fülesbaglyok repülés közben alig láthatók, miután éjszakai életmódot folytatnak, azaz csak a sötétség beállta után indulnak el nesztelen szárnycsapásokkal zsákmányszerző útjukra. Kedvenceik a városokban elszaporodott rágcsálók, amelyek elpusztításával hasznot hajtanak. Nappal viszont úgyszólván mozdulatlanul pihennek.
(MTI)
origo.hu
Tapsvihar és ováció fogadta a magyar kormányfőt a patrióták nagygyűlésén
