Magyarország a második legnagyobb kedvezményezett volt, és a következő periódusban 150 millió euró támogatásra számíthat – tette hozzá Siri Ellen Sletner, a Norvég Királyság magyarországi nagykövete. A támogatás kétharmada környezetvédelmi célokat szolgált. Az EU 2004-es bővítésekor Izland, Lichtenstein és Norvégia létrehozta az EGT, illetve a Norvég Finanszírozási Mechanizmust. A norvég mechanizmusból a tíz újonnan csatlakozott tagállam, míg az EGT-mechanizmusból – rajtuk kívül – Görögország, Portugália és Spanyolország kapott támogatást.
A létrehozók célja a társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése volt. A pályázók ezért elsősorban közcélokat szolgáló – magán, önkormányzati és állami – szervezetek lehettek, de gazdálkodó szervezet is pályázhatott, ha a projektben túlsúlyban volt a közösségi cél. Magyarországon 2342 pályázó igényelt támogatást, de csak 98 projekt nyert. Ebből 84 befejeződött, a maradék egy év hosszabbítást kapott. A környezetvédelmi célok kapták a legtöbb támogatást, ezeket követte az európai örökség védelme és a humán erőforrás fejlesztése.
A támogatási arány 60 százaléktól indult, de elérhette a 90 százalékot is. A nyertes pályázók építettek biogázkutató központot, zajvédő falat, és integrálták a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A következő lépcsőben 32 támogatási célból lehet majd választani.
(MTI)
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
