Egyre erősödő háborús logika formálja Németország és Európa jövőjét

Miközben az ukrajnai háború pusztítása egyre súlyosabb képet fest a konfliktus valódi áráról, Európa több országa – köztük Németország – a háborús felkészülés felgyorsítása mellett döntött. A sorkatonasággal kapcsolatos új intézkedések azonban komoly társadalmi vitákat váltanak ki, különösen a fiatalok körében.

Fiát sirató ukrán anya Forrás: AFP

Németország és egész Európa látványos átalakuláson megy keresztül: a fegyverkezés üteme felgyorsult, és egyre több országban kerül előtérbe a sorkötelezettség kérdése. A kontinensen sorra születnek azok a politikai döntések, amelyek a katonai felkészülést helyezik előtérbe, és ezzel alapvetően befolyásolják a fiatal generációk jövőjét, írja a Boon.

Német katonai gyakorlat (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Frank Hammerschmidt)

A sorkatonaság bevezetése több helyen már nem elméleti vita tárgya, hanem eldöntött politikai irány. Horvátország nyitotta meg a sort, de a kontinensen sorra születnek azok a döntések, amelyek a háborús pszichózis jegyében alapjaiban alakítják át a fiatal generációk jövőjét.

• Svédország 2017-ben állította vissza a kötelező katonai szolgálatot, hét évvel azután, hogy az ország több mint egy évszázados hagyományát megszüntette. A svéd modell nemi szempontból semleges, a szolgálat hossza kilenc–tizenegy hónap.
• Litvánia már 2015-ben, röviddel a Krím orosz annektálása után.
• Lettország 2023-ban, az ukrajnai háború kitörését követően vezette vissza a sorkatonaságot.
• Észtország soha nem szüntette meg a kötelező szolgálatot, de nemrég arról született döntés, hogy meghosszabbítják a szolgálat idejét.
• Finnország, amely mindig fenntartotta a kötelező szolgálatot, ma 285 ezer tartalékossal rendelkezik az 5,6 milliós lakosságából, ami arányosan a legnagyobb gyors mozgósítási potenciált biztosítja Európában.
• Norvégia 2015-ben bevezette a nemi szempontból semleges, szelektív sorkatonai rendszert: a 60 ezer katonakorú férfiból mindössze 9000 szolgál ténylegesen.
• Dániában a szolgálat hivatalosan kötelező, de valójában önkéntes alapokon működik.

Németország különösen markáns lépéseket tett ezen az úton. 

Az új szabályozás értelmében a 17 és 45 év közötti férfiaknak be kell jelenteniük, ha három hónapnál hosszabb időre külföldre utaznának, és ehhez engedélyt kell kérniük a hadseregtől. 

Bár a hatóságok szerint az eljárás egyszerű lesz, sokan attól tartanak, hogy ez a szabadságjogok korlátozásának első lépése lehet.

Németország és a kontinens fiataljai másképp gondolkodnak

A törvény már elfogadásakor is komoly vitákat váltott ki. Németország több városában tüntetések kezdődtek, ahol fiatalok ezrei fejezték ki tiltakozásukat a sorkatonaság ellen.

Sokan attól tartanak, hogy az önkéntesség hangsúlyozása ellenére a jövőben akár kötelező szolgálat is bevezethető.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

DW News (@dwnews) által megosztott bejegyzés

A jogszabály egy másik eleme szerint a 2008 után születettek kérdőívet kapnak, amelyben nyilatkozniuk kell arról, vállalnának-e önkéntes katonai szolgálatot. A védelmi tárca ugyan hangsúlyozza, hogy elsődlegesen önkéntes alapon töltenék fel a hadsereget, de azt sem zárják ki, hogy szükség esetén visszatérhet a kötelező sorkatonaság.

Szerintem ez igenis korlátozza a szabadságomat, ha be kell jelentenem. Most nem tervezek három hónapra külföldre menni, de ha korábban terveztem volna, nem tudom… ezt kérdésesnek tartom

– fogalmazott egy német fiatal.

Egy francia fiatal szerint a háború árát nem a politikai elit, hanem az egyszerű emberek fizetik meg: más országokban született fiatalokat küldenek egymás ellen, idegen érdekek mentén.

@htone12 s'ils veulent guerroyer, qu'ils le fassent entre eux. #snu #servicemilitaire #antimilitarisme #internationaliste ♬ son original - H-tône

Ukrajna lehetne az intő példa

Mindezek alapján sokakban erősödik az a benyomás, hogy Európa egyre inkább a háborús logika mentén szervezi át működését. Az ukrajnai események azonban világosan mutatják, milyen következményekkel járhat egy elhúzódó fegyveres konfliktus: emberéletek százezrei vesznek oda, családok omlanak össze és egész társadalmak szenvedik meg a háború terheit.

Nem véletlen, hogy egyre többen teszik fel a kérdést: vajon a jelenlegi irány valóban a biztonságot szolgálja, vagy inkább újabb kockázatokat hordoz magában a következő generációk számára?

Kazincbarcikától mindössze néhány órányira, az ukrán civilek jelenleg is próbálnak megbirkózni a háború valóságával és tudják, szerettük soha nem tér már vissza. A magukra maradt feleségek, anyák, gyermekek fájdalmát pedig semmi nem csillapíthatja.

Borítókép: Fiát sirató ukrán anya (Fotó: AFP)