A beadványban Magyarország, Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia emlékeztettek arra, hogy a jelenleg futó költségvetési periódusban a térség államai még nem tudtak teljes mértékben hozzáférni az uniós finanszírozáshoz. A tagországok mezőgazdasági minisztereinek keddi, luxembourgi találkozóján is tárgyalt témáról az ülésen elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elmondta: a nyilatkozat fontos hozzájárulás az Európai Halászati Alap jövőjének alakításához.
Maria Damanaki, az Európai Bizottság halászati felelőse közös sajtótájékoztatójukon jelezte: az uniós végrehajtó testület a következő hétéves uniós költségvetés belső vitájának keretében kitért ennek a témának a megtárgyalására is, de részleteket nem közölt. Reményét fejezte ki, hogy az uniós halászati politika reformjának finanszírozására meglesz a szükséges keret. A biztos azt is hangoztatta, hogy a nyilatkozatban foglaltakat tevékenysége támogatásának veszi.
A nyilatkozat kiáll a halászat fenntartható jellegének uniós szintű megőrzése, biztosítása mellett, és hangsúlyozza az abból származó termékek szerepét az egészséges táplálkozásban.
Fazekas Sándor és Maria Damanaki is emlékeztetett arra, hogy a közös halászati politika reformjának kulcsszava a fenntarthatóság. További vezérelv a regionalitás, a megfelelő finanszírozás, illetve az új alapokra helyezett megállapodások kötése az unió partnereivel – tette hozzá a görög biztos.
Egy kérdésre válaszolva Maria Damanaki elmondta: a találkozón foglalkoztak azzal a problémával, hogy Izland és a Feröer-szigetek elfogadhatatlan módon túlhalássza a makrélát. Nem kizárt, hogy emiatt az unió büntetőintézkedést hoz Reykjavík ellen, amely pedig a héten megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
(MTI)
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat