Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az atomenergiát kiiktassuk + Képriport

A Magyar Villamos Művek (MVM) 2011–2013-as stratégiája a hatékonyság növelését és a cég regionális szerepének kialakítását tartalmazza összhangban az elfogadás előtt lévő nemzeti energiastratégiával – mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter kedden Budapesten, a társaság sajtótájékoztatóján.• Magyarország uniós elnöksége eredményes volt

A 2020-ig is kitekintő stratégia a kormány világos elképzelését tartalmazza arról, hogy váltást akar az energiastratégiában, ami magába foglalja a vagyongazdálkodást, a tevékenységet és a külgazdasági kapcsolatokat is. Az MVM működése a kormányváltást követően igazolja, hogy az állam is lehet jó tulajdonos; azokat a kereteket, amelyek között az MVM-nek működnie kell, az üzleti szempontok határozzák meg – hangsúlyozta a miniszter. A tulajdonos elvárása az, hogy az MVM meghatározó szereplő legyen a régióban és érvényesítse a magyar érdekeket.

Fellegi Tamás megjegyezte, hogy az elmúlt hónapokban az energiapiac nem várt átalakuláson ment keresztül: az észak-afrikai események Európa ellátásbiztonságát veszélyeztetik, a japán Fukusima atomerőmű balesete pedig radikális politikai döntéseket eredményezett. Ezzel a miniszter a németországi atomerőművek bezárására utalt, ami az áram árának emelkedését eredményezi már rövid távon.

Fellegi Tamás miniszter közlése szerint ősszel dönt a kormány a paksi atomerőmű bővítéséről. Mint mondta, a kormány álláspontja szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az „atomenergiát kiiktassa a magyar villamosenergia-rendszerből”. A miniszter közölte azt is, hogy most az atomerőmű stressztesztjére koncentrálnak, de a háttérben már előkészítik az új atomerőmű pályáztatását is. „Elöljáróban annyit mondhatok, hogy átlátható, nyilvános és versenyszerű pályáztatást akarunk a legjobb ajánlatért, hogy elkerüljünk minden politikailag motivált feltételezést.”

A stratégiai lépések eredményeként 2013-ra az MVM-csoport készpénztermelő képességét mutató EBITDA (kamatfizetés, értékcsökkenési leírás és adózás előtti nyereség) 50-60 milliárd forinttal, 147-170 milliárd forintra nő, míg tavaly konszolidáltan 93,51 milliárd forint volt – ismertette a terv részleteit Bács Zalán, az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy 2020-ban már 250 milliárd forint EBITDA-val számolnak.

A tőkestruktúra hatásaitól tisztított nettó profit (NOPLAT) 2013-ra a 2010. évi 41,91 milliárd forintról 70-75 milliárd forintra nő. A működési készpénz (cash flow) akkor 130-140 milliárd forint lesz, szemben a múlt évi 31,55 milliárddal. A befektetett tőkére vetített elvárt hozam (EVA) tavaly 22,12 milliárd forint mínuszt mutatott, 2013-ra azonban 800-850 millió forinttal emelkedhet.

A stratégia három pillére: a versenyképesség javítása, a hatékonyság növelése és az értékteremtés – mondta Bács Zalán. Ezt szolgája a paksi atomerőmű üzemidejének húsz évvel történő meghosszabbítása, az erőmű bővítése, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a gáz-nagykereskedelmi, illetve a földgázszállítási piacra történő belépés, a regionális terjeszkedés és az innováció.

Az MVM Romániában és a Nyugat-Balkánon, Horvátországban, Szerbiában és Bosznia Hercegovinában kíván terjeszkedni, beruházásokkal, befektetésekkel és partneri kapcsolatok révén. Romániában szó lehet egy tározós vízi erőmű építéséről. Baji Csaba ehhez hozzátette: vizsgálják a lehetőségét ilyen szabályozó erőmű létesítésének Magyarországon is, mert az új atomerőmű ezt mindenképpen szükségessé teszi.

Újságírói kérdésre válaszolva Fellegi Tamás a Mol és az MVM üzleti ügyének minősítette a két társaság lehetséges együttműködését. Baji Csaba azt mondta, a középtávú tervben nem számolnak a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. eszközeinek megvásárlásával. Mint ismert, jogszabály alapján az MVM csoporthoz tartozó OVIT kapott lehetőséget földgázszállításra és földgázvezeték-építésre. A megújuló energiatermeléssel kapcsolatban elsősorban geotermikus és szélerőművek jöhetnek szóba, ez utóbbiak főleg külföldön.

(MTI)