A Muzulmán Testvériség volt a legnagyobb befolyással bíró szervezett ellenzéki erő azelőtt, hogy Hoszni Mubarak államfőt február 11-én népfelkeléssel eltávolították a hatalomból. Várakozások szerint a mozgalom nagy támogatást kap a szeptemberi választásokon. A Muzulmán Testvériség ugyanakkor számos új kihívás előtt áll a népfelkelést követő időszakban Egyiptomban, ahol az új politikai nyíltság árát a párt drágán fizetheti meg. Több frakciója, legutóbb számos fiatal tagja szakított a mozgalommal, hogy megalakítsa a Szabadság és Igazság Pártját. Az alapítók szerint nem vallási, hanem – az iszlám törvénykezés, a saría elveit követő – polgári pártot hoztak létre.
A történtek nagy aggodalommal töltik el az eredeti mozgalmat, amely kilátásba helyezte, hogy eltávolítja azokat a tagjait, akik csatlakoznak a vetélytársakhoz. Korábban soraiból már kizárta egyik tagját, aki önhatalmúlag jelezte indulását az elnökválasztáson. A legújabb szakadár pártot a Testvériség reformista táborának tagjai vezetik, akik vasárnap jelentették be, hogy megalakítják az ar-Rijáda (Úttörők) különálló tömbjét. A szervezet szerint az iszlám Egyiptom kultúrájának az alapja, de a politikájának nem. A Muzulmán Testvériség ezzel szemben azt hirdeti, hogy az iszlám jelenti a megoldást, és az iszlám törvénykezés a társdalom alapja.
Az új formáció egyik vezető tagja, Háled Dávúd bírálta a Muzulmán Testvériséget azért, mert nem tesz különbséget az iszlám igehirdető és politikai pártként folytatott küldetése között. Kritizálta egyben a mozgalmon belüli demokráciaellenes gyakorlatot is.
(MTI)
origo.hu
Öt erős állítás a KEHI-jelentésből: így vezette Magyar Péter a Diákhitel Központot
