A felvonulás élén majorettek, rózsákkal díszített kalapot és ruhát viselő iskolások és kerékpárosok haladtak. A menet gerincét a több tucat lovasfogat, hintó, homokfutó és teherautó jelentette, amelyek mindegyikét rózsák ezrei díszítették. Az idei felvonulás különlegessége a Szent Koronát mintázó, hétezer rózsából készült virágszobor volt. Felvonultak a rózsakertészetek képviselői, a környező – szintén a rózsatermesztéséről híres – települések vezetői, az egyik lovas kocsin pedig a fesztivál nyitónapján frissen felavatott Csipkerózsikák és a rózsahercegek utaztak.
A menet résztvevői sok ezer szál rózsát osztottak szét a nézőknek, és talán még több rózsa szirmát szórták szét a csaknem egyórás látványosság alatt. A Szegedhez tartozó településrész központjának, a felvonulás hat kilométeres útvonalának és a felvonuláson részt vevő fogatok feldíszítéséhez idén százezernyi, a környék rózsakertészei által felajánlott rózsát használtak föl. A háromnapos rózsaünnep a Tisza–Maros szög településeinek közös rendezvénye.
A két folyó közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés kilencven százaléka e térségből származik, a rózsatövek többsége külföldön talál vevőre. Szőregen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, ami mintegy kétszázötven családnak jelent megélhetést. A már külföldi érdeklődőket is vonzó rendezvényhez kapcsolódóan több kiállítást szerveztek: a helyi művelődési központ nagytermében például több mint százféle rózsa látható vázában, cserépben. Egy másik tárlaton az érdeklődők előtt feltárulnak a rózsák titkai, és a vendégeket szakavatott vezetők a virágkertészet hagyományaival is megismertetik a környező rózsaföldeken.
(MTI)
Orbán Viktor: Ha Brüsszelben migránsokat akarnak, megkaphatják!