Az új szabályozás szerint a Nemzeti Emlékezet Intézete (NEI) nem csupán 1939 áprilisától (a háborús szlovák állam megalakulásától) 1989 decemberéig kutatná a titokszervezetek dokumentumait, hanem tágabb időszakot vizsgálhatna. Amennyiben a törvényjavaslatot a törvényhozás megszavazza, 1938. szeptember 30-tól, a müncheni szerződés aláírásától a kommunista állambiztonság feloszlatásáig, 1990. február 15-ig világíthatják át az egykor titkosított dokumentumokat. Chmel szerint e két dátum között bizonyíthatóan történtek törvénytelen és antidemokratikus beavatkozások az emberi jogokba, ezért kell ennek az időszaknak a kutathatóságát lehetővé tenni.
Az új törvény előírná, hogy az állam köteles biztosítani az intézet működéséhez egy olyan székházat, ahol a levéltára is elfér. Ezzel megoldódna az intézet egyik legfőbb problémája, a sorozatos költöztetés. Bérleti díjakra körülbelül 75 ezer eurót költ évente a NEI. A törvénymódosítás előirányozza az intézet vezető tisztviselői számának és tiszteletdíjának csökkentését is. Fizetésük jelenleg az országos átlagbér duplája, a jövőben csak az országos átlagbérre lennének jogosultak. Rudolf Chmel javaslatára változhat az intézetet vezetősége is. Egy héttagú tanács igazgatná a NEI-t, amelyet a parlament választana meg hatéves időszakra. Az intézetet igazgató vezetné, akit a kormány javaslatára a parlament választana meg, ugyancsak hat évre.
(hirek.sk)
Itt vannak a legújabb részletek Lakatos Márk pedofilbotrányáról: így él a liberális elit