Beregszász Kárpátalja délnyugati részén, Ungvártól 72, Munkácstól 28 kilométerre, a Beregsurány–Asztély magyar–ukrán határátkelőtől pedig 6 kilométerre terül el. A város járási székhely, amit két részre oszt a Vérke patak. A város neve a magyar berek (liget) főnévből származik, utótagja egykori szász lakosaira utal. Az ukrán elnevezés a magyarból származik. Területe 19 négyzetkilométer, a város lakossága 53,8 ezer fő, ennek körülbelül 25 százaléka magyar nemzetiségű. A vidék a 11. század második felében I. Béla fiának, Lampert hercegnek volt a tulajdona. Eredetileg róla nevezték el Villa Lampertinek, majd Lampertházának, Lampertszásznak, Lamprechtszásznak, Luprechtházának, Luprechazának.
Beregszász környéke már a kőkorban lakott lehetett, erre utalnak a 19. században Lehoczky Tivadar által a Kisrigó- és a Nagyrigó-dűlőben feltárt leletek. Később szarmaták, gótok, hunok, avarok és kelták fordultak meg a vidéken. A honfoglalás idején is éltek ezen a vidéken és idővel magyar szálláshely is létrejött. Utóbbira bizonyíték, hogy 1845-ben, a Vérkén átívelő híd építése közben, alapjainak ásásakor ősi magyar szokás szerint eltemetett harcosok sírjaira és fegyvereikre bukkantak.
Beregszász keletkezéséről egy legenda kering a helyiek között. A történet szerint a környéken legeltette gulyáját egy Szász nevű pásztor, amikor a szomszéd bika rátámadt az ő vezérbikájára. A két hatalmas állat élet-halál harcot vívott egymással, patáikkal erősen feltúrták a gyepet. Miután Szász botjával rásújtott az idegen bikára és elkergette azt, az egyik gödörben rengeteg aranyat talált. A hatalmas kincsből templomot építtetett, így hamarosan a környék is benépesült. Ezt a legendát dolgozta fel Tompa Mihály a már említett Beregszász című költeményében.
Az alapítást követően az Árpád-házi királyok és rokonaik népesítették be a területet, de a tatárjárás idején elnéptelenedett a város, amit IV. Béla telepített be újra. Először 1284-ben Beregzaza néven említik Beregszászt. A városnak jelentős szerep jutott a reformáció idején, mely a vidéken itt ért el először nagy sikereket. A második beregszászi zsinaton, 1552. december 1-jén határozatot hoztak az úrvacsora és a gyóntatás rendjéről, ezzel a kálvinisták véglegesen elváltak a katolikus egyháztól.
Beregszászt és környékét jogosan nevezhetjük a Rákóczi-szabadságharc bölcsőjének is. A szabadságharc leverése után Bereg vármegyét és Beregszászt rebellisnek minősítette a császári udvar, utóbbit megfosztották városi rangjától és önkormányzatát is feloszlatták.
A 19. században Beregszász városát több híres ember is felkereste. Például Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Petőfi Sándor. A kiegyezést követő gazdasági és társadalmi fejlődés ezen a vidéken nem éreztette annyira hatását, mint az ország többi részén. A Szovjetunió széthullását követően sorban mentek tönkre a beregszászi vállalatok, üzemek, így az életszínvonal is csökkenő tendenciát mutat.
Beregszász egyik legjelentősebb nevezetessége a római katolikus templom: ez az épület megyei vonatkozásban is jelentős gótikus építészeti alkotás, a berendezés viszont neogótikus stílusú. Az építés kezdete még II. Géza idejére tehető, ezután többször leégett, bár a mostani falai már Zsigmond király korából származnak. Néhány évvel ezelőtt a templom előtti téren avatták fel Szent István mellszobrát.
A város műemlékei közül meg kell említenünk az egykori Bethlen-kastélyt, helyi nevén a Gróf-udvart. 1625-ben Bethlen Gábor, majd Rákóczi György a várost megszállva Erdélyhez csatolta Beregszászt, ez az épület volt az uradalom központja.
Beregszász főutcáján két jeles középület idézi fel a vármegyeszékhelyi múltat: a vármegyeháza és a sétálóutcává átalakított főutcán található Törvényszéki Palota. Napjainkban a vármegyeháza épületében, ami a helyi hagyomány szerint 1880 körül Ybl Miklós tervei alapján nyerte el mai formáját, a Beregszászi Egészségügyi Kollégium található.
Évekkel ezelőtt a Törvényszéki Palota épületegyüttesét megkapta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A támogatásoknak köszönhetően sikerült elvégezni a felújítást, így egy nagyon szép épületben tanulhatnak a kárpátaljai magyar diákok.
Beregszászban működik az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Ez a teátrum szolgálja ki a megye magyar nyelvű színházkedvelő közönségének igényeit.
Kárpátaljai utazásunk során mindenképpen látogassunk el Beregszászba, hiszen a nevezetességek mellett ebben az ukrajnai városban szinte nincs olyan ember, aki ne tudna legalább valamennyire magyarul.
origo.hu
Vitézy Dávid lehet Karácsony helyettese
