Még egyeztetnének a szakszervezetek

A szakszervezetek folytatni szeretnék az egyeztetéseket az új munka törvénykönyvéről a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), a kormánnyal és a munkáltatókkal – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet négy szakszervezet tartott kedden Budapesten.<br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/803665" target="_blank"><strong>• „Nem hagyhatjuk szó nélkül a hazugságáradatot”</strong></a>

Az NGM a múlt héten egyeztetett a készülő új munka törvénykönyvéről az érdekképviseletekkel, a négy szakszervezet a találkozót eredménytelennek tartja. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnökei kedden elmondták: egyelőre sem formális, sem informális visszajelzést nem kaptak a tárgyalások folytatásáról.

A négy együttműködő szakszervezet bármikor kész az érdemi tárgyalásokra a munka világát szabályozó kódexről, és mindenképpen szeretnék, ha ez a szeptember eleji kormányülés előtt megtörténne – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Borsik János, az ASZSZ elnöke szerint nem is indokolt egy teljesen új munka törvénykönyvét megalkotni. Kifejtette: a jelenlegi törvénykönyv 1992 óta van hatályban, azóta 60-70 esetben módosították, ez is mutatja, hogy folyamatosan „együtt élt” a gazdasággal, a változtatási igényekkel. A tervezet megvitatására több hónapra lenne szükség, ha pár hét alatt „átgyötrik” a parlamenten, akkor az feszültségekhez vezet majd – hangsúlyozta Borsik János.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azt mondta: a tervezet nem szolgálja a munkaalapú társadalomra való áttérést, és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat, mivel például a munkát vállalóknak az eddiginél kevesebb bérért többet kell dolgozniuk. Hangsúlyozta, hogy a jövedelemcsökkenés nemcsak a versenyszféra, hanem a közszféra foglalkoztatottjait is sújtja.

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke hangsúlyozta: a múlt csütörtöki tárgyalás bizonyította, hogy nem felesleges az érdekegyeztető tanács, a háromoldalú egyeztetés, mivel ott lehet megoldani a problémákat. A kormány értékelje a javaslataikat, alakítson ki egy álláspontot ezzel kapcsolatban, majd hívjanak össze egy háromoldalú tárgyalást, amely előtt a jogi szakértők is nézzék át a javaslatot – indítványozta az ÉSZT elnöke.

(MTI)