Amint azt Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének elnöke az ifo (ifo Institut für Wirtschaftsforschung e.V. an der Universität München) által az MTI-hez eljuttatott közleményben kifejtette, az euróövezet súlyos fizetési válságtól szenved, mégpedig elsősorban strukturális egyensúlytalanság, nem pedig spekulatív támadások miatt – ahogy azt a politika beállítja. Az euró létrehozása egyúttal konvergenciát indított el a kamatok terén is, ami az euróövezeti tagok hitelfelvételi költségeit a németországi szint közelébe vitte le. Ennek volt betudható, hogy az euróövezet perifériájára, konkrétan Görögországba, Írországba, Portugáliába és Spanyolországba (PIGS) hatalmas összegekben beáramló tőke évtizedes gazdasági felvirágzást finanszírozhatott.
Ez azonban nem volt egyértelműen áldásos hatású. A hitelfelvevő országok versenyképessége súlyos csorbát szenvedett, mivel pénzbőség idején béreik és áraik lendületesen emelkedtek. Ahhoz, hogy a kialakult helyzetből kihátrálhassanak, a PIGS országoknak reálértékben devalvációt kell elviselniük, azaz béreiket és áraikat fájdalmas, társadalmi és politikai konfliktus veszélyét hordozó megszorító intézkedésekkel kell csökkenteniük.
Nincs elég legitimáció
Az egyes országok hitelképességét tükröző kamatprémiumok fegyelmező erejére elengedhetetlenül szükség van, mert törlesztési képesség felett az teszi megfizethetetlenül drágává a hitelfelvételt. Olaszország például azonnali megszorítócsomaggal reagált kötvényei kamatprémiumának emelkedésére, holott előtte a politikai nyomással szemben évekig érzéketlennek mutatkozott.
Az EKB tevékenysége Hans-Werner Sinn szerint messze túllépi a monetáris politika határait. Döntései alapvetően pénzügyi mentőintézkedések, mégpedig az euróövezeti országokra nézve messzemenő következményekkel. Az EKB Hans-Werner Sinn véleménye szerint nem rendelkezik megfelelő demokratikus legitimációval ennek a politikának a folytatásához, mivel minden egyes euróövezeti tagország a lakosság számától és gazdasága teljesítményétől függetlenül egyenlő szavazati joggal rendelkezik.
Nem változtat Svájc
A központi bank képviselőivel tartott hétfői megbeszélés után megerősítette eddigi devizapolitikáját a svájci kormány, jóllehet elismerte, hogy a frank erősödése miatt lassulhat a gazdaság növekedési üteme. A kormány az ülést követően kiadott közleményben arról tájékoztatott, hogy továbbra is a közép- és hosszú távú növekedés elősegítésére törekszik politikájával, ám vizsgálja az esetleges további intézkedések szükségességét.
„Ezeket a megfelelő pillanatban kell megtenni és közép- és hosszú távon érvényesülő hozadékkal kell bírniuk, nem csak rövid távú hatással” – hangsúlyozta a kormány. A berni kabinet üdvözölte a Svájci Nemzeti Bank előző heti döntését, amellyel 0,00-0,75 százalékról 0,00-0,25 százalékra csökkentette irányadó kamatcélját.
A svájci gazdaság számára egyre nagyobb terhet jelent a frank erősödése. Az alpesi valuta mind a dollárral, mind az euróval szemben jelentősen erősödött az elmúlt hetekben, miután a befektetők egyre nagyobb keresletet mutatnak a biztonságos, menedékvalutának tartott svájci fizetőeszköz iránt. Hétfőn az euró frankárfolyama 6,42 százalékkal 1,0903 frankról 1,0686 frankra esett. A frank forintjegyzése 2,28 százalékkal 251,11 forintról 256,84 forintra nőtt. Az amerikai dollárt 0,8 százalékos csökkenéssel 0,7527 frankon jegyezték a heti nyitóérték 0,7585 frank után.
10 milliárd eurós kötvényvásárlás
Az Európai Központi Bank (EKB) és az eurózóna tagországainak nemzeti bankjai hétfőn 10 milliárd eurót meghaladó összegben vásároltak spanyol és olasz államkötvényt azt követően, hogy az EKB vasárnap bejelentette, kiterjeszti kötvényvásárlási programját – véli Ciaran O’Hagan, a Société Générale elemzője. A banki szakember tájékoztatása szerint „a megközelítő” számítások azt mutatják: a jegybankok több mint 5-5 milliárd eurót vásároltak mindkét ország papírjaiból. Olaszország állampapír-állománya 1143 milliárd eurót, míg Spanyolországé 466 milliárd eurót tesz ki. O’Hagan elmondta, hogy kereskedők szerint az EKB görög, ír és portugál állampapírokat is vásárolt hétfőn.
Hétfőn – a központi bankok intervenciójának hatására – a 10 éves lejáratú olasz papírok hozama 6,10 százalékról 5,29 százalékra, míg a spanyoloké 6,05 százalékról 5,15 százalékra esett vissza. Mindeközben csökkent a vételi és eladási árak különbözete, ami a szakértő szerint „jelentős fejlemény” és annak jele, hogy a piaci állapotok némiképp normalizálódtak.
Obama függetlenítené magát a döntésektől
Függetlenül attól, hogyan döntenek egyes hitelminősítő intézetek, az Egyesült Államok mindig AAA osztályú ország volt és az is marad – jelentette ki hétfőn Washingtonban elmondott televíziós beszédében Barack Obama amerikai elnök. Obama rámutatott, hogy a múlt héten elfogadott deficitcsökkentési megállapodás mellett szükség van az adórendszer reformjára és egyes szociális kiadások csökkentésére, valamint a munkáltatói adókedvezmények és a munkanélküliségi biztosítás érvényességének meghosszabbítására.
(Fotók: Reuters)
Az elnök azt ígérte, hogy a következő hetekben az amerikai államháztartás rendbehozatalát célzó, új javaslatokat fog előterjeszteni, s leszögezte, hogy kormánya a tőle telhető módon támogatni fogja annak a kétpárti bizottságnak a munkáját, amelyet a kongresszus fog hamarosan felállítani annak érdekében, hogy megtalálja a deficit további csökkentésének lehetőségeit.
(MTI)
origo.hu
Menczer Tamás: Hazudós vagy, Peti! - videó
