Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)
A baloldali berlini napilapban Matthias Meisner Lötzsch magyarázza a fal felépítését című cikkében tudósít a marxista történelemszemlélet továbbéléséről. Gesine Lötzschnél, aki a tartományi választási kampány alkalmából a helyi újságírókkal járja Mecklenburg-Előpomerániát, előkerült a berlini fal felépítésének kérdése. „Mielőtt valaki elítélné a fal felhúzását, előtte beszélni kell a német megosztottság okairól is. Ha a Baloldali Párt bocsánatot kért a fal felhúzásáért, akkor a CDU-nak nem kellene bocsánatot kérnie a német megosztottságért? Ez mind nehéz történelmi kérdés” – mondta Lötzsch, aki láthatóan szeretné lezárni a vitát. A berlini fal 50 évvel ezelőtti felépítése vesztes téma a Baloldali Párt számára. Az, hogy a mecklenburg-előpomerániai kongresszusukat napra pontosan az 50. évfordulón tartják, sok baloldali elvtársat idegesít. Tíz évvel ezelőtt az elődpárt, a PDS elnöksége úgy fogalmazott, hogy egyetlen eszme, egyetlen felsőbb cél sem teszi menthetővé a fal felépítésével kapcsolatos bűnöket. Az évfordulóra a Baloldali Párt történeti bizottsága megerősítette ezt a tízéves nyilatkozatot, amit egy dokumentumkötetben is megismételt. Lötzsch kiadóként és az előszó írójaként is részt vett a könyv létrejöttében, ahol olyan mondatok szerepelnek, hogy sokak számára az NDK mást jelentett az olyan jelszavak gyűjteményénél, mint az elnyomó állam, a berlini fal vagy a Stasi. Bennük az az állam pozitív emlékeket kelt. Egy keddi választási gyűlésen Rostock-Lichtenhagenben több hozzászóló szükségszerűnek nevezte a fal felhúzását, mert az megakadályozta a háborút. Lötzsch ott azt hangsúlyozta, hogy a falat keletről bontották le és csodának nevezte, hogy a határnyitás egyetlen lövés nélkül lezajlott. A menekülők lelövéséről, a fal által okozott szenvedésről, az áldozatokról egyetlen mondatot sem mondott.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hamburgi hírmagazin Sarkozy akcionizmusa idegesíti a szövetségi kormányt című cikkében tudósít a párizsi és a berlini kormány eltérő válságkezelő stratégiáiról. Nicolas Sarkozy kedden válságtanácskozásra hívta Angela Merkelt. A párizsi találkozó nem spontán tácskozás, hanem már régóta tervezett egyeztetés, azonban ahogy Franciaország meghatározza az időpontokat, az fejcsóválást vált ki Berlinben. A német kancellár szeretné megőrizni nyugalmát és szuverén egyén benyomását kelteni, ebbe a koncepcióba nem illik bele Sarkozy akcionizmusa. Ellentétben a francia elnökkel – aki még kormánya tagjait is visszarendelte –, a német kancellár a tőzsdei hullámvasút ellenére nem szakította meg a szabadságát, ennek is jelzésértéke van. Figyelemreméltó, hogy a franciáknak jobban tetszik Merkel kancellár nyugodt politikája, mint a nagy felhajtásokkal cselekvő elnöké. Apró vigasz Sarkozy számára, hogy léteznek olyan szereplők, akikben még kevésbé bíznak a franciák. A legkisebb támogatottsággal a tőzsdei alkuszok (6 százalék) és a minősítő intézetek rendelkeznek. A megkérdezettek 80 százaléka abból indult ki, hogy a pénzügyi problémák kihatással lesznek Franciaországra. Kétharmaduk attól tart, hogy személyes helyzetét is érinteni fogja a válság. A válaszadók fele szerint sem Sarkozy, sem leendő szocialista kihívója nem képes az ország adósságproblémáit kezelni.
origo.hu
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?
