Július végén kezdték meg a reálhozamok kifizetését a pénzintézetek az állami rendszerbe visszalépő volt magán-nyugdíjpénztári tagoknak. A Stabilitás Pénztárszövetség szerint 2 450 960 ember jut reálhozamhoz augusztus 31-ig. A Nyugdíjreform és Államadósság-csökkentő Alap előzetes adatai alapján bejelentette: a tb-rendszerbe visszalépő tagok átlagosan 76 030 – összességében 233 milliárd – forintot kapnak, amiben a reálhozam mellett benne van a tagdíj-kiegészítés is. Sokan azonban hiába várják a pénzes postát vagy hogy megérkezzen a számlájukra az átutalás: a kormányzati adatok szerint 569 818 ember nem kap reálhozamot.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott szerint ennek legfőbb oka a pénzintézetek felelőtlen gazdálkodása. „Mondhatjuk azt, hogy 569 818 fő reálhozamát eltőzsdézték” – jelentette ki. Borza Gábor, a Stabilitás Pénztárszövetség alelnöke a helyzetet úgy magyarázta, hogy a reálhozam, azaz a hozamgarantált tőke feletti összeg minden pénztártag esetében más és más, mivel azt sok tényező befolyásolja. Ezek közül a legfontosabbak: a tagsági jogviszony kezdete, a befizetett tagdíj nagysága, a tagdíjbefizetés rendszeressége, a pénztár- és portfólióváltások időpontja (az eltérő befektetési politikák, így hozamok miatt), az adott pénztári portfóliók teljesítménye, hozama az elszámolás fordulónapjáig, az infláció időbeli alakulása.
A szakértők két fő okot jelölnek meg, amiért valakinek nem keletkezett reálhozama. Azok ne nagyon számítsanak pénzre, akiknek kevés volt a befizetése, és azok se, akik későn (2006-ban, 2007-ben vagy 2008-ban) léptek be a pénztárakba. Az ő esetükben ugyanis a 2008. évi gazdasági válság negatív hatásait nem tudták az inflációt is túlszárnyalva ledolgozni a kasszák.
Az interneten egyre többen adnak hangot felháborodásuknak és keresnek tagtársakat pertársaság alakításához. Sok netes bejegyzésből az derül ki, hogy akiknél az egyik fenti feltétel sem áll fenn (azaz régóta pénztártagok, magas befizetéssel), azok is rosszul jártak.
„1998. január 1-jétől voltam mnyp tag, 2009. április 1-jén léptem át az Aegonból az Évgyűrűkbe. A végeredmény: 3 104 565 Ft, ebből tőke: 2 585 135 Ft. Hozam: 519 430 Ft. Reálhozam: 0 Ft.” – írja Tóth Péter. „Axa-nál voltam 1998 óta, 0 Ft reálhozam” – panaszolja Bóna Zoltánné. „Örömmel olvasom, hogy valami szerveződik e rablóbandák ellen, szeretnék csatlakozni szintén. 1998 óta tagja voltam váltás nélkül AXA-nak. Cégem mindig pontosan fizette a járulékokat, soha nem volt elmaradás – a kapott kimutatás szerint vannak évek mikor a 4-5 havi jóváírás 0 Ft, gondolom elveszett könyvelés közben, mert magyarázatot nem tudnak adni. Minden év végi egyenlegközlőn pozitív eredményt mutattak ki, talán csak 2008-ban nem. Ennek ellenére kb. 2 milliós egyenleg, több mint 500 ezer Ft hozam után reálhozam egy nagy 0 Ft” – bosszankodik Czigler László. Hozzá hasonlóan legtöbben az AXA-ra panaszkodnak.
Az AXA Magánnyugdíjpénztár egyébként 150 ezer tagjának összesen 6,4 milliárd forint reálhozamot fizet ki. A pénztár közleményében azt írja, hogy az egy-egy pénztár által kifizetett reálhozam nem feltétlenül minősíti az adott pénztár befektetési tevékenységének sikerességét. Az elmúlt 12 évben a tagok jelentős része legalább egyszer váltott pénztárat, és ezek a tagok átlépéskor korábbi pénztáruk teljesítményét, az ott elért hozamokat is magukkal vitték. Így az a pénztár, amelyik a reálhozamot fizeti, csak az utolsó állomás a tagok „vándorlásának” folyamatában, ami azt a reálhozamot fizeti ki, amit a tagok az elmúlt 12 évben az összes korábbi és aktuális pénztárukban összesen szereztek – fejti ki az AXA.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) mindenesetre elkezdte a magánnyugdíjpénztárak működésének átvilágítását, helyszíni vizsgálatokra is sor kerül szeptemberben. A Kehi egyik kiemelt feladata az, hogy a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodását, illetve azokat a szerződéseket megvizsgálja, amelyeket vagyonkezelésre kötöttek.
(MNO, dehir.hu)
origo.hu
Ekkora pofont még nem kapott Magyar Péter, ez bizony a Holdról is látszik
