„Peking a rémálmok városa, a végtelen rémálmoké”

„Peking a rémálmok városa” – írja Ai Weiwei a Newsweek hasábjain. A gyakran rendszerkritikus véleményeket megfogalmazó kínai művész talán sosem, de szabadulása óta biztosan nem beszélt ilyen kemény hangon a kommunista rezsimről. Michele Bachmann szerint az Amerikát sújtó természeti katasztrófákért is Obama a felelős – írja a Politico. Az elnökjelölt-aspiráns egy floridai gyűlésen arról beszélt, a földrengés és a hurrikán valójában felülről jövő figyelmeztetés.

Newsweek (thedailybeast.com)

„Peking a rémálmok városa” – írja Ai Weiwei a Newsweek hasábjain. A gyakran rendszerkritikus véleményeket megfogalmazó kínai művész talán sosem, de szabadulása óta biztosan nem beszélt ilyen kemény hangon a kommunista rezsimről.

Weiwei szerint két város létezik. Mindkettőnek Peking a neve, de valójában teljesen mások: az egyik a hatalom és az erő lakhelye, ahol az emberek nem bíznak a szomszédjukban, de valójában nem is törődnek vele. Ez a város gazdag, itt élnek a kormány emberei, a bányatulajdonosok, a nagy vállalkozások vezetői, és mivel ők szeretnek nagy lábon élni, az éttermeket, a szaunaházakat és a karaokebárokat is gazdaggá teszik. A hatalom Pekingje azt hiszi, a Nyugat megérti őt: hasonló épületeik vannak, óriási stadionok, felhőkarcolók. A hivatalnokok öltönyt és nyakkendőt hordanak, mosolyuk jelzi, velük lehet üzletet kötni.

A másik Peking azonban a kétségbeesés városa. A gazdagok házait olyan munkások építik, akik tudják, nekik soha életükben nem lesz saját lakásuk, akik olyan falvakból érkeztek, ahol az emberek az áramot vagy az angolvécét sem ismerik. „Látom az embereket a buszokon, és látom a szemüket, de reményt nem látok benne” – fogalmaz a művész. Hiába a nyugati csillogás, az alapvető jogok sincsenek biztosítva. A bevándorlók iskoláit nem nyitják ki, a kórházakban ugyan összevarrják a sérülteket, de ha nem tudnak fizetni, kiveszik a cérnát. „Ez az erőszak városa.”

Weiwei nem érzi magát otthon az egyre gazdagodó Kína fővárosában. „Egy helyet csak akkor lehet városnak nevezni, ha maximális szabadságot biztosít. Enélkül egyszerűen nem lehet teljes” – magyarázza. Pekingben minden állandóan változik mindig valaki más akaratának és vágyainak köszönhetően, minden egyszerű, nincsenek emlékezetes helyek, „sarkok, ahol megcsillan a fény”. Még az embereket sem érdemes figyelni. „Senki nem kíváncsi. Senki nem hajlandó vitatkozni.” A Madárfészek (melynek tervezésében Weiwei is részt vett) sem jelent kivételt. Az embereket nem érdekli, nem beszélnek róla, mert az olimpia nem hozott nekik örömöt.

„Még mindig vannak pozitívumok. Gyermekek születnek, találni még szép parkokat. Múlt héten sétáltam az egyikben, és néhányan odajöttek, megveregették a vállam – lopva, titkosan. Hangosan senki nem beszél – írja Weiwei, akit koholt vádak alapján majd három hónapig tartott fogva a rezsim. – Az emberek azt mondják: Weiwei, menekülj! Vagy arra biztatnak, várjam ki, amíg meghalnak. Ez a két lehetőség maradt, és nem tudom, melyiket válasszam.”

A kétségbeesés szövetében léteznek lyukak, ahová az olyanokat küldik, akiktől meg akarnak szabadulni. Nincs név, csupán egy szám. Nem számít, mit tettél, nem számít, mennyire sír a családod: senkitől nem kapsz választ. Ezeken a helyeken „teljes az izoláció, nem tudod, meddig kell még maradnod, de abban biztos vagy, bármit megtehetnek veled. Miért kerültem ide? Őrjítő helyzet ez, még az erős hitűek számára is”. A művész szerint a városokat nem az utcák, a terek vagy az épületek határozzák meg. „A városok valamilyen elmeállapotot tükröznek. Peking a rémálmok városa. A végtelen rémálmoké” – zárja szavait Weiwei.

Politico (politico.com)

Michele Bachmann szerint az Amerikát sújtó természeti katasztrófákért is Obama a felelős – írja a Politico. Az elnökjelölt-aspiráns egy floridai gyűlésen arról beszélt, a földrengés és a hurrikán valójában felülről jövő figyelmeztetés.

„Nem tudom, mit kell még tennie Istennek, hogy felkeltse a politikusok figyelmét. A földrengés és a hurrikán már megvolt. »Hajlandóak vagytok végre idefigyelni?« – ezt kérdezte velük. Közölte, ideje odahallgatni az amerikai népre, mivel a nép fel van háborodva. A kormányzat egyre csak duzzad, mi pedig szeretnénk végre megállítani a költekezést” – fogalmazott a republikánus politikus. Bachmann ezután a Tea Party mozgalom eredményeit dicsérte, majd pártbeli ellenfeleit kritizálta, kifejtve, az elnöki posztra olyan ember kell, akinek vannak elvei, nem egy egyszerű menedzser.

Bachmann nem az első, aki isteni figyelmeztetésnek minősít egy pusztító hurrikánt. John Hagee konzervatív prédikátor melegfelvonulással, míg Pat Robertson televangelista az abortusz körüli vitával magyarázta a New Orleans nagy részét elpusztító Katrinát. A meteorológusok többsége ugyanakkor továbbra sem fogadja el ezt a magyarázatot.