Senki ne keressen szenzációt, ez a kötet nem a múlté + Képriport

Az elmúlt tíz hónapban elért eredményekről és a további tervekről szóló zöld könyvet mutatott be Tarlós István főpolgármester hétfőn Budapesten.

A városvezető ismertette: három, egymással párhuzamos úton dolgoztak az elmúlt időszakban. Elsőként az általános rendteremtést említette, másodikként az azonnali beavatkozást igénylő ügyeket, harmadikként egy hosszú távú koncepció kialakítását.

Tarlós István megfogalmazása szerint a zöld könyvben senki ne keressen szenzációt, senkit nem céloz meg vele. A kötet nem foglalkozik a múlttal, az a korábban kiadott fehér könyv funkciója volt – tette hozzá.

A hajléktalankérdés kettős megoldást kíván, mert egyrészt szociális, másrészt „igenis rendészeti probléma, mert a hajléktalanok egy része egyértelműen radikalizálódik” – jelentette ki a főpolgármester hétfői budapesti sajtótájékoztatóján. Tarlós felvetette, hogy ha most ennyire megoldatlannak és súlyosnak ítélik a hajléktalanproblémát, akkor az előző városvezetés „mi a fészkes fenét csinált 20 évig, hogyha itt tartunk, hogy még mindig az aluljáróból kell kiköltöztetni a hajléktalanokat?” A városvezető szerint a kérdés nemcsak szociális, hanem rendészeti probléma is, amire példaként említette a csepeli esetet. A Csepelen augusztusban talált elásott holttestek ügyével hajléktalanokat hoztak összefüggésbe.

Tarlós úgy fogalmazott: „Ha azt akarják, hogy Magyarországon is olyan állapotok következzenek be, mint más olyan államokban, ahol mindenki elborzad, ha a hírekben látja, hallja, olvassa, hogy mi történt, akkor tessék csak heccelni, tessék csak uszítani, azt mondani, hogy itt embertelenül kezelik a kérdést, tessék azt mondani, hogy a hajléktalanproblémának semmi köze nincs a rendészethez, aztán majd lesznek ilyen csepeli esetek meg elásott emberek időnként.” „Létezik olyan, hogy hajléktalanbűnözés, ha tetszik, ha nem” – jelentette ki a főpolgármester, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ha hajléktalan bűnözik, az ugyanolyan, mintha bárki más tenné ezt.

Tarlós az aluljárókat érintő szigorítással kapcsolatban elmondta: valószínűleg nem attól lett hatezer hajléktalan Budapesten, hogy „120 hajléktalannak nem engedtük, hogy életvitelszerűen használja az aluljárókat”. Jelezte: ezt a jövőben sem fogják engedik meg. Ismertetése szerint a Társadalmi Megbékélés Programjában érintett 120 emberből 86-an elfogadták az ellátást, elhelyezést. Valamit kezdeni kell a „hajléktalantanyákkal” is – mondta –, a csepeli sem fél éve van ott, hanem évek óta, akárcsak a Ferihegyi út mentén található telep.

A városvezető tájékoztatása szerint három nagy épületet újítanak fel egyidejűleg a hajléktalanság mérséklésére. Ezek egyike a salgótarjáni úton, két másik pedig Budán, a Rév utcában található. Mint mondta, emberi körülményeket és a főváros cégeinél munkalehetőséget kínálnak az érintetteknek. Jelezte: nem várható el, hogy a főváros lakást adjon a hajléktalanoknak és „tökéletesen munkaképes emberektől ne várja el cserébe, hogy dolgozzanak”.

(MTI)