A pénzügyi válság során Kína pénzügyi rendszere nagymértékben elszigetelt volt a külső hatásoktól, de ezzel párhuzamosan ez az ország volt az első, amely visszaintegrálódott a világgazdaságba – mondta el Charles Freeman Kína-szakértő, gazdasági elemző. Egyre több kínai vélekedik úgy, hogy a nyugati gazdasági modell megbukott és az övék jutott diadalra – tette hozzá. Freeman szerint ennek a nézetnek az az alapja, hogy a pénzügyi világválság egy olyan pillanat volt, amikor megkezdődhet Kína ismételt fölemelkedése és ezzel egyidejűleg az Egyesült Államok visszafordíthatatlan zuhanása.
Kína a globális szerepvállalás kapcsán skizofrén szerepet játszik – véli Freeman. Egyfelől elsőségre törekszik, de emellett óvakodik is a globális szereptől. Indiához hasonlóan a belső problémákra összpontosítanak, de a válság kiváló alkalom volt arra, hogy bizonyítsák saját vélt hatalmukat a szomszédokkal szemben – mondta a gazdasági elemző. Kína próbálkozása azonban visszafelé sült el, és a vele szomszédos országok közelebb kerültek Washingtonhoz – tette hozzá. Freeman úgy látja, hogy Kínának kevésbé kellene részt vállalnia a nemzetközi ügyekben.
A belső problémákra figyelnek
Freeman szerint Kína úgy tekint a nemzetközi intézményekre, amelyek túl sokat beszélnek, de csak „kicsit harapnak”. Egyrészről elutasítják azt az európai felfogást, amely a nemzetek fölötti hatóságok szerepét hangsúlyozza. Másrészt az amerikai katonai koalíciókkal sem szimpatizálnak. Az elemző szerint Kína nem kíván olyan szervezetben részt venni, amely csökkenti a szuverenitását. Az ázsiai ország látja, hogy a nemzetközi intézmények stabilitást teremtenek a világban, és így a globális események hatása is kisebb a kínai belső ügyekre – mutat rá az elemző.
2012-ben az ázsiai országban a legmagasabb politikai szinten várható változás, így mindenképpen a belső ügyekkel lesznek elfoglalva, ebből adódóan pedig bizonyosan nem fognak jelentős külföldi akcióban szerepet vállalni – véli Freeman.
Újabb veszélyek jöhetnek
A mostani amerikai vezetés kezdetben optimistán állt Kínához, amelyet később egy általános frusztráció követett – véli Freeman. Ma már sokkal realistább a megközelítés, amely a felesleges súrlódások csökkentésére irányul – teszi hozzá. Az, hogy az Egyesült Államok egyre kevésbé kíván Kínával összeütközésbe kerülni azzal a veszéllyel járhat, hogy a mostani magatartása hosszú időre általánossá válik – zárja szavait a szakértő.
Nagyobb szerep kell a stabilizálásban
Az indiaiak napjainkban széles körben annak a véleményüknek adnak hangot, hogy „mi megmondtuk” – hangsúlyozta a beszélgetés során Karl Inderfurth dél-ázsiai gazdasági szakértő. Ennek eredményeként, és az ország egyre erősebb gazdaságával Indiának fokozatosan nagyobb hely jut az „asztalnál”. Inderfurth úgy látja, hogy emiatt cserélődött ki a megszokott G8-as együttműködés G20-ra, valamint az IMF-en belül is megnőtt az ország szerepe. Az indiaiak szerint a gazdasági válság csak aláhúzta, hogy a fölemelkedő gazdaságoknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a világgazdaság stabilizálásában – mutatott rá az elemző.
Szeretné, ha figyelnének rá
Inderfurth úgy véli, hogy az indiaiaknak elsősorban az otthoni problémáikra kell figyelniük. Többek között a korrupció csökkentésére, a szegénység visszaszorítására, az oktatásra és az infrastruktúra fejlesztésére. India egyelőre nem kíván szuperhatalmi státuszba emelkedni, talán csak tíz év múlva – tette hozzá. A szakértő szerint az ország még napjainkban is csak mint fejlődő tekint magára, bár így is globális szereplő, de általános közfelfogás, hogy a szuperhatalom mint kifejezés a hidegháború öröksége.
A dél-ázsiai szakértő úgy vélekedik, hogy Delhi szeretné megtörni a múltbeli paradigmákat a világ felosztása kapcsán. Itt arra kell gondolni, hogy le kell számolni a fejlett és fejlődő, észak és dél, valamint Kelet és Nyugat fogalmakkal. „India szeretné látni, hogy érdekeit mindegyik nagyhatalmi központban figyelembe veszik, szeretne egy felemelkedő pólus lenni a multipoláris világban.”
Inderfurth szerint India a gazdasági növekedésre és a beruházások fenntartására fog összpontosítani jövőre, de emellett a szemét nem veheti le azokról a biztonsági kockázatokról, amelyeket Afganisztán és Pakisztán jelent. Az amerikai–indiai kapcsolatok az elmúlt évtizedben jelentősen átalakultak, az elidegenedett demokráciából elkötelezett demokrácia lett – véli Inderfurth. Az Obama-adminisztrációnak folytatnia kell az eddigi kapcsolatok építését, nem szabad a folyamatokat magukra hagynia.
Brazília közeledhet az USA-hoz
A világválság egy nagy lehetőség Brazília számára, a kőolaj és a szójabab iránt is megmaradt a nagy kereslet – vélte Stephen Johnson amerikai politikai elemző. Brazília a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága és az előbb említett területeken lehet képes a kínai alulértékelt valutával és a gyengülő dollárral versenyezni – tette hozzá.
Johnson szerint egyelőre még nem lehet tudni, hogy a nemzetköz politikai színtéren Dilma Rousseff jelenlegi elnök mennyire lesz képes olyan hatást kifejteni, mint elődje, Lula da Silva. Az egykori elnök kapcsolata Iránnal az üzemanyagcsere területén hátrányos volt az ország számára – tette hozzá. Rousseff vélhetően nem fog Washingtonnal szemben ennyire éles politikát folytatni. Az elemző szerint ezt bizonyítja az is, hogy az elnök idén áprilisban arról beszélt, hogy Kínának több brazil készítésű terméket kell vennie, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban ismét egyensúly álljon be.
Cél egy közös biztonsági szervezet
Brazília hasonlóan gondolkodik a jövőbeli globális szerepfelfogásról, mint a többi felemelkedő állam – mondja Johnson. A szakértő szerint regionális hatalmak emelkednek majd föl a multipoláris világban. Brazília számára most elsőrangú cél egy dél-amerikai közös gazdasági és biztonsági szervezet létrehozása – hangoztatta a térség ismerője.
Brazíliának van mit javítania az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyában, mivel Obama elnök márciusi látogatásának nem volt túl nagy hatása. A találkozót háttérbe szorította a líbiai katonai akció és jelentős új kezdeményezések sem születtek – mutatott rá Johnson. Szerinte a kapcsolatok javulását az energetikai és a k+f cégek együttműködése hozhatja el a két fél között.
Nagyravágyó célok
A törökök szeretik emlékeztetni arra az uniós tagországokat, hogy hazájuk gazdasági teljesítménye 2010-ben az európai gazdaságok közül egyedüliként lépte át a válság előtti szintet – mondta el Stephen Flanagan politikai elemző, biztonságpolitikus. A törökök felemelkedését az erős export, a fogyasztás és a befektetések generálták, valamint mindezt támogatta a pénzügyi válság hatékony megoldása és a pénzügyi reform – mutatott rá Flanagan. A törökök központi hatalomnak látják magukat és e szerint is cselekednek – tette hozzá.
A szakértő szerint az ország arra törekszik, hogy aktív szerepet játsszon Irak stabilizálásában, az arab országok politikai reformjainak támogatásában, a palesztin államalapításban és megállapodás jöjjön létre Irán nukleáris programjáról. Céljaik között szerepel, hogy az ország befolyása növekedjen Keleten és egy új selyemutat hozzanak létre Közép-Ázsia felé, valamint szeretnének stratégiai partnerségi megállapodást kötni Kínával – mutatott rá Flanagan.
Érdek a multipolaritás
Törökország szintén egy multipoláris világban érdekelt, mint a G20-ak elismert tagjai – mondta Flanagan. Az ország célja továbbra is az uniós tagság elnyerése, valamint hogy meghatározó szereplője maradjon a NATO-nak – hangsúlyozza a szakértő. Flanagan elmondta, hogy Törökország előtt nem kis feladatok tornyosulnak. Ezek közül ki lehet emelni a közel-keleti stabilitás fenntartását a forradalmi mozgalmakkal szemben, valamint az iraki amerikai kivonulás hatásainak menedzselését.
Flanagan rámutatott arra, hogy Washingtonnak kényes egyensúlyt kell találnia aközött, hogy Törökországgal egyszer mint egyenjogú partnerrel tárgyaljon, valamint Anakara azon nézete között, hogy nélkülözhetetlen országnak tartja magát a térségben. Az amerikai kormányzatnak arra is figyelnie kell, hogy amikor az érdekek eltérőek, akkor annak kezelése nem történhet jelentős szakítás árán – mutatott rá a politikai elemző.
(csis.org)
origo.hu
Orbán Balázs: Ez a háború nem a mi háborúnk - videó
