„A jéghegy csúcsát kapargatjuk, de legalább kapargatjuk”

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi elnökhelyettese szerint a jelenlegi szabályozók, a komoly adó- és járulékterhek „önmagukban generálják” a feketegazdaságot.

Sors László csütörtökön Hévízen A feketegazdaság elleni fellépés aktuális feladatai című nemzetközi tudományos konferencián tartott előadásában elmondta: a feketegazdaság mértékét szakértők uniós szinten gazdasági szektoronként 10-20 százalékra teszik.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a Magyar Rendészettudományi Társaság megyei csoportja által, a rendőrség tudományos tanácsának támogatásával rendezett tanácskozás előadói a feketegazdaságot engedély nélküli, adózási kötelezettséget kijátszó, törvénytelen gazdasági tevékenységként vagy a haszonszerzés érdekében elkövetett erőszakmentes gazdasági bűncselekményként definiálták.

Sors László kijelentette: jelenlegi adataik szerint ezermilliárd forintot meghaladó áfabevétel hiányzik a költségvetésből, a NAV bűnügyi részlege elkövetési értéken számolva 170 milliárd forintnyi esetet derített fel.

„Igaz, hogy a jéghegy csúcsát kapargatjuk, de legalább kapargatjuk” – fogalmazott a bűnügyi elnökhelyettes, hozzátéve: az alvócégek sorban állnak, és azokat a vállalatokat már most megalapították, amelyekkel holnap fognak áfát csalni.

A „legfertőzöttebb” ágazatokból – hústermékek kereskedelme, használt gépjárművek piaca, gabonafélék és cukor kereskedelme, távol-keleti termékek, számítástechnikai cikkek kereskedelme – hozott példákkal alátámasztva Sors László bemutatta, hogyan működik az adó elcsalása. Hangsúlyozta, hogy az áfacsalás mértékére – statisztikai adatok hiányában – nem lehet pontos választ adni. A jövedéki orgazdaságról szólva kifejtette: óriási mértékű jövedékiadó-bevételtől esik el az állam, mert a zöldhatáron tonnaszám ömlik be az országba feketén a cigaretta.

Közlése szerint jelenleg hétezer eljárás van folyamatban a NAV bűnügyi egységénél, ezek közül 2300 ügy adócsalás. Az év első nyolc hónapjában 14,7 milliárd forintot vontak el a bűncselekmények elkövetőitől, miközben a főigazgatóság éves előirányzata 7,8 milliárd forintot tesz ki.

A NAV elnökhelyettese szerint a feketegazdaságot a cégjog területén alkalmazott módosításokkal vissza lehetne szorítani, példaként a preregisztrációs eljárás bevezetését említette. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis bárki pár óra alatt alakíthat céget Magyarországon, kontroll nélkül. A Németországban már működő eljárásról elmondta, hogy a cégbírósági cégbejegyzést a NAV előzetes ellenőrzéséhez kötnék, abból az is kiderülne, hogy az illetőnek volt-e már cége, illetve hány céget „döntött már be”. Véleménye szerint jelenleg a vállalkozás szabadságával sokan visszaélnek, és alvócégek százai várnak fiktív számlakibocsátásra.

Mihályi Péter, a Pannon Egyetem pénzügytan tanszékének vezetője előadásában a társadalombiztosítást nevezte a feketegazdaság bölcsőjének, ezt azzal indokolva: a szabályos foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok a munkabér kétszeresének megfelelő terhet jelentenek a vállalkozásoknak.

A tanszékvezető szerint ez tömegeket kényszerít járulékcsalásra és feketefoglalkoztatásra. A megoldást a szektorsemleges adózásban látja, ahol a vállalati nyereségadó megegyezik a személyi jövedelemadóval. Úgy véli, ezt a nyugdíj- és egészségbiztosítás rendszereinek munkaviszonyról történő leválasztásával kell kiegészíteni, ennek lényege, hogy ezeket a járulékokat mindenki maga után fizeti.

(MTI)