– A kiállítás ötlete egy közös párizsi kutatóút során vetődött fel bennem és a társkurátorban, Pócs Verában. A Pompidou Központban sétálva láttuk, hogy a térben egymástól nem messze szerepelnek két kedvenc művészünk, Nicolas Schöffer és Victor Vasarely művei. Úgy gondoltuk, hogy milyen izgalmas lenne itt Magyarországon is egymás mellé helyezni ezeket az életműveket, hogy párbeszédbe kerüljenek egymással. Ezek a művészek külön-külön is jelentősek, viszont úgy véljük, egymás fényében még izgalmasabbá válnak, ezért hoztuk létre ezt a kabinetkiállítást – árulta el a Kinetikus víziók tárlat sajtóbejárásán Zombori Mónika művészettörténész.
Nicolas Schöffer és Victor Vasarely különböző műfajban alkotott, de mégis ugyanaz a kérdés izgatta őket, azaz hogy a művészetet hogyan lehet a modern technológiával, a tudománnyal és a jövő városának víziójával összekapcsolni. Törekvéseik közös metszéspontja, hogy a műalkotást nem statikus objektumként, hanem interaktív rendszerként értelmezték, amely pszichológiai és fizikai szinten egyaránt bevonja a befogadót az élményfolyamatba.
Vasarely így vált az op-art művészet megteremtőjévé és legfontosabb képviselőjévé, míg Schöffer a kibernetikus művészet, a technológiaalapú kinetikus szobrászat úttörőjévé.
Schöffer kibernetikus koncepciója a művészet és a technológia kölcsönhatásának új terét nyitotta meg: mozgásra, fénydinamikára és környezeti visszacsatolásra épülő alkotásai a rendszerszerű gondolkodás művészeti leképezéseként értelmezhetők. Vasarely ezzel szemben manifesztumaiban az optikai illúzió és a percepciós mechanizmusok vizsgálatán keresztül hozott létre új vizuális nyelvet.
Számos ponton összeér Victor Vasarely és Nicolas Schöffer pályája
Az augusztus 23-ig megtekinthető kiállítást összehasonlító módszerrel készítették elő, azaz egymás mellé helyezték az életműveket azért, hogy lássák a hasonlóságokat és az eltéréseket.
A kutatás során számunkra is meglepő volt, hogy milyen sok ponton érintkezik ez a két életmű. Gyakran csak néhány év eltéréssel fogalmaztak meg nagyon hasonló gondolatokat. A kiállítás ötletét mindkét művész örökösei nagy örömmel fogadták, segítették a kutatásainkat: levelezéseket, nem publikált fotókat bocsátottak a rendelkezésünkre, amelyek a tárlat katalógusában meg is tekinthetők. A kiadványban a művek részletes műtárgyleírásai mellett a Pócs Vera társkurátorral közösen írt tanulmányunkban azt is bemutatjuk, hogy Schöffer és Vasarely életműve nem egymás közvetlen hatására, hanem ugyanazon technológiai korszak vizuális problémáira adott párhuzamos válaszként értelmezhető
– tette hozzá a kurátor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!