Ami a világban történik, azt a média szűri át számunkra, a valóságos események másolatával szembesülünk – mondta el a szeptember 11-i terrortámadás és a média kapcsolatáról Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos igazgatója. Ezért mindig figyelembe kell venni, hogy a valóságos események nem biztos, hogy teljesen azonosak a közvetített „tényekkel” – tette hozzá. A szakértő szerint a terrorizmus számára a média nélkülözhetetlen, az teszi lehetővé az üzeneteik eljuttatását.
Sokak szerint jelentős cezúrát jelentett 9/11, de Kiss J. úgy látja, hogy a berlini fal leomlása lényegesen jelentősebb esemény volt, és jelenleg ennek a korszaknak az eseményeit éljük. A szakértő szerint a támadást követően vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy az egyes egyének is a nemzetközi politika alkotóivá válhatnak. A berlini fal leomlását követően kezdődött az a folyamat, hogy az állam már nem képes minden belső és külső szereplőt ellenőrizni – tette hozzá.
Ez mindenki belügye lett
Kiss J. úgy látja, megnőtt azoknak a kapcsolatoknak a száma, amelyekben az államok nem vesznek részt, kialakult egy hálózati hatalom. Az MKI tudományos igazgatója szerint az elmúlt időszakban az államok deregulációja játszódott le a szemünk előtt, amire példa, hogy egyes országok csődbe jutottak, míg más területeken újak születtek. „Így a terrorizmus minden országnak a belpolitikájává vált.”
Ennek az eseménynek a megmagyarázása természetesen az államok felől indult ki, azonban ez ebben az esetben nem működött – mutatott rá a szakértő. A kutató szerint végül az Egyesült Államok és szövetségesei egy állam ellen indítottak háborút, azonban a terroristák nem képesek klasszikus értelemben háborút folytatni. Kiss J. rámutatott arra is, hogy Európában a 17. századig a vallás határozta meg a politikát, míg az iszlamizmus ezt a helyzetet akarja visszahozni.
Soha nem látott kihívások
„Az arab világ átalakítása, demokratizálása egyelőre nem tekinthető sikeresnek, mivel a deszekularizált társadalom létrehozásának még komoly tartalékai vannak” – összegezte az elmúlt tíz év eredményeit a szakértő. Soha a történelemben az embereknek ilyen fizikai és virtuális mobilitása nem volt, mint manapság, ami eddig nem tapasztalat biztonsági kihívásokkal jár – tette hozzá. Kiss J. úgy látja, az államtalanodás óriási kihívást jelent, míg 2000-ben csupán 400 millióan használták az internetet, addig 2012-ben már hárommilliárdan fogják.
A gyakorlat változott, nem az ideológia
A világrendet nem változtatta meg a tíz évvel ezelőtti terrortámadás, hasonlóan az erőviszonyokban sem történt jelentős átalakulás – hangsúlyozta Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára. Az Egyesült Államok maradt az egyetlen világhatalom, valamint az egyetlen olyan ország a világon, amelyik könnyedén teheti ide-oda a katonáit – tette hozzá. Az akció mindenképpen megváltoztatta az amerikai külpolitikát, azonban ezen a területen is megvoltak azok az elemek, például a demokráciaépítés, amelyek nem jelentettek átmenetet a korábbi időszakhoz képest. „Ami változást jelentett, a külpolitika gyakorlatának az átalakulása.”
9/11-hez hasonló stratégiai támadásból 2900 volt az elmúlt tíz évben – mutatott rá Tálas. A szakértő stratégiai támadásnak azokat a merényleteket nevezte, ahol legalább öt ember vesztette életét. Ez az összes terrortámadás négy százalékát tette ki, míg az áldozatok terén a 45 százalékát – hívta föl a figyelmet. Tálas úgy látja, hogy 9/11 esetében láttunk először ennyire mediatizált eseményt, jelképpé vált az elmúlt időszakban. Ezek a stratégiai terrortámadások szabják meg a világ képét a terrorizmusról – tette hozzá.
14 ország osztozik a terrorizmuson?
„Nem vettük tudomásul, hogy szeptember 11. gyakorlatilag egyedi és megismételhetetlen esemény volt.” Szerencsére ezek a cselekedetek nem váltak gyakorivá, és a stratégiai támadások száma is roppant csekély volt az atlanti világban – mutatott rá az egyetemi tanár. Szerinte a tíz évvel ezelőtti eseményt túlreagálta az Egyesült Államok és Európa. Tálas kijelentette, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a terrorfenyegetettség.
Az USA-t és Európát nem az iszlamista terrorizmus fenyegeti a legjobban, hanem a szeparatista mozgalmak és az ahhoz kapcsolódó erőszak – hívta föl a figyelmet a kutató. Nagyon fontos azt látni, hogy a világ terrorfenyegetettségének 90 százalékán 14 ország osztozik. A 14 ország közül a három legfenyegetettebb Afganisztán, Irak és Pakisztán, amelynek létrehozásában „mi is aktív szerepet játszottunk”. Tálas kijelentette, hogy ennek fényében egyáltalán nem lehet sikeresnek tekinteni a terrorizmus elleni háborút.
Kettős mércét alkalmazott Washington
A szakértő azt is megjegyezte, hogy az USA terrorizmus elleni háborúja hosszú távon kontraproduktívvá vált. Gyorsan kiderült, hogy az USA kettős mércével mért, mivel Ahmadinezsád és a Hamász győzelmét már nem tudta elfogadni – tette hozzá. Ennek ellenére 9/11 nem gyengítette meg az USA-t, hanem sokkal inkább a 2008-ban kitört gazdasági világválság – vélte a kutató. „Nincs egypólusú világ, mivel a regionális hatalmak közelében az Egyesült Államoknak már nincsen mondanivalója.”
Az oslói támadás kapcsán Tálas kijelentette, hogy itt is megfigyelhető egyfajta túlreagálás. Először azt kéne megvizsgálni, hogy mi tette lehetővé ennek a létrejöttét – hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő. Annak a véleményének adott hangot, hogy Norvégia megrekedt egy 9/11 előtti szinten, többek között a politikusokat sem védik fegyveres erők. „Az Egyesült Államokban ezt nem lehetett volna végrehajtani, mert jött volna Jack Bauer.” A norvég társadalom berendezkedése, mentalitása és a rendőrségi hibák együttesen vezettek a tragédiához – tette hozzá.
Itt az európai kultúrával van baj?
Tálas rámutatott arra is, hogy a terrorizmus eddig inkább a szélsőbaloldalhoz kapcsolódott, mint a szélsőjobboldalhoz, ami a továbbiakban sem fog változni. Azzal, hogy Breivik nagyrészt fiatalokat ölt meg, teljesen diszkreditálta a szélsőjobboldalt – vélte az egyetemi oktató. A szakértő úgy gondolja, hogy a legnagyobb kihívás az integrálatlan társadalmi rétegeknek a kezelése lesz a jövőben.
Ezeket a csoportokat az adott társadalmaknak cipelniük kell, és ha túlságosan nagyra nőnek, komoly problémát okozhatnak – tette hozzá. Ha egy 90 százalékban többségi társadalom veszélyt lát egy tízszázalékos kisebbségben, akkor nagyon komoly probléma van az európai kultúrával – hívta föl a figyelmet Tálas.
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
