Felrobbant vagy visszazuhant a rakéta?

Pleszeckben, az orosz űrrepülőtéren egy indítási kísérlet során egyes források szerint visszazuhant, mások szerint a kilövőálláson felrobbant egy rakéta, amely az első hírek szerint egy „legújabb típusú” komplexum része, viszont más források szerint – mint a Moszkovszkij Komszomolec című orosz bulvárlap írja – egy egészen régi, nevezetesen még a szovjet időkben kifejlesztett rakétáról van szó.

A lap emlékeztetett rá, hogy először nem is jelentették be az interkontinentális ballisztikus rakéta indításának kudarcát, pedig a hasonló rakétákkal folytatott kísérletekről Moszkva biztonsági okokból köteles tájékoztatni partnereit, így az Egyesült Államokat. Az orosz illetékesek azt közölték, hogy a Topol és a Jarsz rakéták továbbfejlesztett változatával kísérleteztek.

A Moszkovszkij Komszomolecnek egy közelebbről meg nem nevezett hadiipari forrás azonban elmondta: olyan rakétát akartak felbocsátani, amely a még a szovjet időkben kidolgozott, Kurjer (Futár) elnevezésű, kisebb méretű komplexum analógiájára készült. A hangsúly a forrás szerint a kis méreten van, a 14-15 tonnás rakétakomplexum ugyanis kamionnak álcázható.

Más hasonló rakéta vasúti kivitelben már hadrendben van – írta a lap: egyszerű szerelvényként cirkálhat a síneken anélkül, hogy az ellenfél észlelné, hacsak nem arról, hogy három mozdony húzza. A Kurjer azonban egyáltalán nem különböztethető meg egy kamiontól, ezért közvetlenül a Szovjetunió széthullása előtt rendkívül nagy figyelmet szenteltek fejlesztésének.

A szovjet tervek szerint a Kurjerből 700 darabot szándékoztak hadrendbe állítani a Topolokkal egy időben. 1990-re a rakéta elkészült, és megtörtént az első sikeres indítási kísérlet is. Nem sokkal később azonban leállították a fejlesztést.

A lapnak nyilatkozó szakértő szerint bizonyára azért vették újra elő a régi terveket, mert a Topolok és a Jarszok elavultak, a korszerű műholdas technika segítségével ugyanis jól láthatóvá váltak a nyugati „partnerek” számára. A Kurjer erre a problémára megoldást jelentene.

Ma a műholdakkal ugyanis a földfelszín feletti, 5 centiméteres magasságú tárgy is kivehető, és mozgása jól követhető, ha a sorozatfelvételeket egymásra helyezik. Ezért a hadrendben lévő, mobil indítóállású rakétáknak „bujkálnia” kell, a Kurjer esetében viszont erre nem lenne szükség.

Arra, hogy Mihail Gorbacsov elnöksége idején miért volt sikeres a Kurjer indítási kísérlete, és most miért vallott kudarcot, a szakértő elmondta: akkor a fejlesztéshez a miniatürizálás szupertechnológiáit dolgozták ki, de ezek mára feledésbe merültek, és a mostani fejlesztőknek mindent elölről kell kezdeni.

A lap felhívta rá a figyelmet, hogy az „állítólag új” rakétával való kísérlet éppen egybeesett azzal, hogy Dmitrij Medvegyev elnök, a fegyveres erők legfőbb parancsnoka Csebarkulban a hatalmas védelmi kiadások megalapozottsága mellett érvelt, amelyek ellenzése miatt távoznia kellett a héten Alekszej Kudrin pénzügyminiszternek. „De nem jött össze, a klasszikus PR-húzás csütörtököt mondott” – írta a moszkvai bulvárlap.

(MTI)