A bizottság egyhangúlag támogatta a pozitív adóslista létrehozását kezdeményező törvényjavaslat általános vitára bocsátását, viszont a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitára alkalmasságáról való szavazásnál az MSZP-s képviselők tartózkodtak, az LMP-s képviselők pedig egyik szavazásnál sem voltak jelen. A kormánypárti képviselők mindkét javaslatra igent mondtak.
A kitettséget csökkentené
A szocialisták az összeg korlátozását javasolták a devizahitelek végtörlesztését lehetővé tevő törvényjavaslatnál az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén, de a bizottság 17 igen és 4 szocialista tartózkodás mellett a Rogán Antal (Fidesz) által beterjesztett eredeti törvényjavaslatot minősítette általános vitára alkalmasnak.
Amennyiben a fizetni már nem képes 130 ezer devizaadós eladja ingatlanát, és az többet ér, mint a végtörlesztési törvényjavaslatban rögzített árfolyamon számolt adósság, akkor ezek az adósok is élhetnek a végtörlesztési lehetőséggel – felelte Tukacs István (MSZP) kérdésére Nátán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára.
Arra a több szocialista képviselő által feltett kérdésre, hogy miért nem korlátozza a törvényjavaslat a végtörlesztés összegét, Nátán Roland azt válaszolta: a törvényjavaslat elsősorban az ország deviza kitettségének kockázatát hivatott csökkenteni.
Bevonják a bankokat
A végtörlesztést azzal indokolta a beterjesztő Rogán Antal, hogy a devizahitelek összes kockázata a hitelfelvevőkhöz került, az új kormány pedig eddig is több lépcsőben igyekezett a bankokat is bevonni a kockázat viselésébe. Ilyen volt az egyoldalú szerződésmódosítás megtiltása, a középárfolyamon való devizaváltás előírása, és ehhez csatlakozik most a végtörlesztés. A teljes devizahitel-állomány azért nem forintosítható, mivel ez nem lenne minden hitelfelvevőnek előnyös, illetve már a bankokat is megterhelné.
A bizottsági elnök javasolta, hogy a bankok a devizahitel végtörlesztése után a saját éven belüli devizahiteleiket építsék le, mivel így csökken az MNB tartalékolási kötelezettsége, amely az adófizetők terheit csökkenti. Sági István (Fidesz) azt javasolta, hogy a devizahitelre vásárolt autóknál is lehessen végtörleszteni, amennyiben a hitelfelvevő munkaeszköze a kocsi. A tavalyi költségvetés zárszámadását kormánypárti igen, és ellenzéki nem szavazatokkal utalta általános vitára a bizottság.
A közbeszerzési törvény módosításánál elfogadta a bizottság azt a képviselői javaslatot, hogy az úgynevezett háromajánlatos közbeszerzéseknél az ajánlatkérő csak kkv-nek minősülő cégeket kérhessen fel ajánlatkérésre. Erre a 25 millió forint alatti áru- és szolgáltatásbeszerzésnél, illetve a 150 millió forint alatti építési beruházásnál van mód, amikor elegendő három ajánlatot kérni, az ajánlattételre pedig 15 napjuk van a felkérteknek.
Kétévente kell beszámolnia a kabinetnek
A nemzeti energiastratégiához beadott képviselői módosító indítványok közül egy MSZP-s javaslatot támogatott Bencsik János nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, és vele együtt a bizottság is. A kormánynak nem három-, hanem kétévente kell beszámolnia az energiapolitika megvalósításáról az Országgyűlésnek. A távhőszolgáltatási és az ármegállapítási törvény módosításáról szóló javaslatot – kormánypárti igenekkel – általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság. A javaslat a jövőben a kapcsolt energiatermelőknél nem az áramot, hanem a hőenergiát támogatja, a Magyar Energiahivatal pedig bírságolhat akkor, ha a szolgáltató nem szabályszerűen használja fel a támogatást.
A bizottság hozzájárult ahhoz, hogy közbeszerzés nélkül lehessen beszerezni az állami vagyonnyilvántartáshoz szükséges számítástechnikai eszközöket, viszont elutasította Szili Katalin képviselői indítványát, amely a privatizáció során vállalt – illetve előírt – kötelezettségekre akart vizsgálóbizottságot felállítani. A kormány képviselője arra hivatkozott, hogy a jövő év végére lesz digitalizálva minden szerződés, akkortól lehet belőlük teljeskörűen adatokat kinyerni.
(MTI)
Ázsiai kamuprofilok tömegét vásárolta fel Magyar Péter