Szijjártó Péter: Külügyminiszterként ugyanazt mondom a telefonba, mint a nyilvánosság előtt

Nincs titkolnivalója, ugyanazt mondja kollégáinak a telefonba, mint a nyilvánosság előtt – mondta el a Blikknek a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint a Washington Post cikke „baromság”, nyilvánvalóan egy titkosszolgálatok által szervezett beavatkozási kísérlet a magyar parlamenti választásba.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Sajnos, az európai kollégák döntő többsége azért ezzel nincs így: amit mondanak zárt ajtók mögött, annak néha homlokegyenest az ellenkezőjét szokták mondani nyilvánosan. Vagy hogyha mondjuk az Európai Külügyminiszteri Tanácson tárgyalunk egy ott nem lévő országról, teljesen más tónust ütnek meg, mint amikor annak az országnak a külügyminisztere is ott van velünk – tette hozzá.

Úgyhogy én ezt nem csinálom. Szerintem, még a legádázabb ellenségeim sem vádolhatnak azzal, hogy nyitott kérdéseket szoktam hagyni a nyilatkozataimmal kapcsolatban

– szögezte le.

A külügyminiszter elmondta, hogy a közte és Szergej Lavrov közötti, a napokban nyilvánosságra került beszélgetés valóban megtörtént, ráadásul már 2024-ben is hír volt, és akkor erről „megírtak mindent”.

Én önmagában azt azért botránynak tartom, hogy két külügyminiszter telefonbeszélgetését egy külföldi titkosszolgálat lehallgatja, majd nyilvánosságra hozza egy magyar újságíró közreműködésével

– fűzte hozzá.

Mondjuk, annak a jogi meghatározása érdekes lenne, hogy egy magyar állampolgár külföldi titkosszolgálatokkal együttműködik egy magyar kormánytag lehallgatásának ügyében, de ez más kérdés…

– vetette fel Szijjártó Péter.

Nézze, én tizenegy és fél éve vagyok külügyminiszter, az Európai Unióban magasan leköröztem mindenkit. Meglepődnének a titkosszolgálatok, meg ez a magyar újságíró is, ha kiderülne, hányan kértek tőlem ezalatt a tizenegy és fél év alatt olyan segítséget, hogy egy másik ország vezetőjével, külügyminiszterével hozzak már össze nekik egy találkozó, egy telefonbeszélgetés, egy tárgyalás lehetőségét. Meglepődnének a párosításokon is, ki kérte, hogy kivel találkozhasson. Nyilván, ezt soha nem adom ki, de itt ebben az esetben is, ha megkérnek engem, hogy segítsek egy másik ország vezetőjével összehozni egy harmadik ország vezetőjét, és az nem ellentétes a nemzeti érdekünkkel, nyilván segítek

– engedett betekintést a diplomácia színfalai mögé a tárcavezető.

Tényleg nem értem, hogy miért van kiakadás. Azt mondják, hogy én titkos információkat szivárogtattam ki a Külügyminiszteri Tanácsról. Hát a nagy fenéket! Semmi olyan titkos információ nincs ott, amiről más kolléga is már az ülés előtt vagy az ülés után ne beszélne. Ott eleve mindenki úgy érkezik, hogy nyilatkozik előtte. Elmondja, hogy mit akar képviselni. Aztán bent az ülésen rajtam kívül mindenki telefonozik. De mindenki. Bent vagyunk nyolcvanan egy ilyen ülésen, rajtam kívül mindenki beviszi a telefonját, és mindenki SMS-ezik vagy közösségi médiát figyel, nem tudom, de folyamatosan nyomkodják

– hívta fel a figyelmet.

„Én a tizenegy és fél év alatt szerintem 120 külügyminiszteri tanácsülésen vettem részt, de egyetlenegynek se volt olyan szelete, ami aztán ne került volna nyilvánosságra. Semmi, semmi titok nincs ott” – húzta alá.

Az Európai Unió döntései pedig igenis hatással vannak Magyarország kapcsolataira harmadik, nem EU-s országokkal. És nyilvánvaló, ha van egy európai uniós döntés, aminek hatása van arra, hogy mi X vagy Y országgal a jövőben hogyan tudunk együttműködni a számunkra fontos területen – gazdaság, autóipar, energiaellátás, biztonság, politika, bármi –, akkor nyilván egyeztetünk azzal az országgal. Tehát nemcsak az oroszokkal kell egyeztetni az uniós döntések hatásai miatt, hanem rendszeresen szoktam az amerikaiakkal is a külügyminiszteri tanácsok előtt vagy után a döntések függvényében. Szoktam egyeztetni a törökökkel, a szerbekkel, az északmacedónokkal, a kínaiakkal, ha kell afrikaiakkal vagy délkelet-ázsiaiakkal – sorolta a külügyminiszter.

Tényleg csak azok tudnak felülni a hülyeségeknek, akik még nem voltak külügyminiszteri tanácsülésen. No most, mivel kevesebben voltunk ilyen tanácsülésen, mint nem – hiszen mondjuk rajtam kívül az elmúlt 11 évben meg a három kollégámon kívül senki a 10 millióból –, nyilván könnyű megvezetni az embereket. Ezért kell nekünk is elmondani, mi történik valójában

– foglalta össze a helyzetet Szijjártó Péter.

Az interjú során a Washington Post cikkéről is kérdezték a külügyminisztert, miszerint az EU-ban és a NATO-ban külön megbeszéléseket szerveznek a magyar fél részvétele nélkül.

Az egy baromság, úgy, ahogy van!

– jelentette ki Szijjártó Péter.

Ez nyilvánvalóan egy titkosszolgálatok által szervezett beavatkozási kísérlet a magyar parlamenti választásba. Összehordanak hetet-havat, hazugságokat, álhíreket, baromságokat. Nem tudok mást mondani, és nem tudok ennél finomabban se fogalmazni

– tette hozzá.

„Idézték óriási hírbombaként a volt litván külügyminiszter kollégámat, hogy ő mennyire visszafogja magát, miket mond el, meg miket nem mond el, amikor én ott vagyok. Hát ő beszélt mindig a leghosszabban, amikor ő jött, akkor tudtam, hogy ez az engedélyezett 3 perc helyett 15 perc kőkemény unalom lesz. Olyan eszmefuttatásokat folytatott, hogy a fal adta a másikat, mintha a világhatalom vezetője lett volna, annyit és olyan mélységben beszélt, és úgy oktatott ott mindenkit. Tehát ha ez már a visszafogott verzió volt, akkor nem tudom, milyen lett volna a nem visszafogott” – reagált a cikk egy másik állítására.

Az esetleges lehallgatásról szóló információkkal nem foglalkozik, mert „amit én külügyminiszter kollégáknak mondok telefonba, azt vállalom mindenki előtt”.

Van egy világos külpolitikai irányvonalunk, erről mindenki tudhat, mert nem titkolom

– emelte ki.

„Az európai külügyminiszterek között egy csomó nagyon képmutató. Miközben mondjuk, megtámadnak engem a tanácsülésen, hogy elnyerjék a többiek megbecsülését, a folyosón odajönnek, aztán bazsalyognak. A luxemburgi külügyminiszter a legrosszabb példa erre az egészre. Állandóan nekem ront az üléseken, utána pedig jön oda, és veregeti a vállamat. Sokan jönnek oda a folyosón, és mondják, hogy »hú Péter, jól nyomtad, kemény vagy, ugye ma is keményen fogod nyomni, ugye ma is megvétózod«. Aztán meg teljesen mást mondanak a tanácsülésen, mert félnek” – hívta fel a figyelmet.

A magyar diplomácia feje arról is beszélt, hogy a nagyhatalmak külügyminiszterei, bár magánemberként kedvesek, egytől egyig igen kemény tárgyalópartnerek.

Kemények, ezért fontos, hogy van egy normális személyes nexus velük. És ha már van egy személyes nexus, akkor azért könnyebb elérni az ilyen nagyhatalmakkal kapcsolatban is olyan dolgokat, amik nekünk fontosak. Ahhoz, hogy mi olcsó orosz olajat, meg olcsó orosz gázt tudjunk venni, ahhoz nemcsak az oroszokkal kell tudni megállapodni, hanem az amerikaiakkal is, hogy ezt ne blokkolják. És meg tudunk állapodni mind a kettővel

– mondta el Szijjártó Péter.

A külügyminiszter elárult néhány részletet a magyar hadifoglyok kiszabadításával kapcsolatban is.

Amikor megtudtuk, hogy két magyar állampolgár orosz hadifogságban van, megindultak az egyeztetések a két ország között. Az oroszoknak jeleztük, hogy van két magyar férfi, akiket kényszersoroztak az ukránok, nem az ő háborújuk, szeretnénk, ha elengednék őket. Az oroszok ennek utánanéztek, és mondták, hogy rendben van. Így történt

– fogalmazott a tárcavezető.

Többen is kérdezték már tőlem, de most is csak azt tudom mondani, ami az igazság, hogy semmit sem kértek cserébe az oroszok

– tette hozzá.

„Van egy teljesen normális, kulturált, korrekt személyes együttműködésünk. De itt nem is a személyes kapcsolat a lényeg, hanem az, hogy ez jó-e az országnak vagy sem. És eddig az ország csak profitált abból a személyes és hivatalos kapcsolatból, amit mi felépítettünk az orosz vezetőkkel. Profitált azzal, hogy a rezsiköltségeket még mindig féken lehet tartani. Ha nem lenne olcsó orosz olaj és olcsó orosz gáz, akkor háromszor annyit kellene fizetni a rezsire, mint most. Profitált a Covid-járvány alatt, amikor egész Európa várta a nyugati vakcinákat, mi meg megvettük a Szputnyikot és oltottunk vele. Szóval én nem tudok olyan pontot mondani, ahol az elmúlt években a magyar–orosz együttműködés kárára lett volna a magyar embereknek. Az mindig hasznára volt a magyar embereknek” – mutatott rá.

Ennek ellenére „ideológiai okok miatt, képmutatásból” mégis támadják ezért a magyar kormányt.

A helyzet az, hogy az európaiak szeretnének ilyen kapcsolatban lenni az oroszokkal. A folyosón egyre több politikus mondja ezt, de már nyíltan is elszólják magukat, legutóbb például a belga miniszterelnök, aki pár hete mondta ki, hogy normalizálni kellene a kapcsolatot Oroszországgal. Most az osztrák külügyminisztertől olvastam valamelyik nap, hogy változtatni kell a pozíción és tárgyalni kell az oroszokkal. Hát majd ő is megkapja a magáét, abban biztos lehet” – mondta.

Szijjártó Péter szerint az orosz–ukrán háború lezárása után vissza fog térni a jó kapcsolat Európa és Oroszország között, mert „egészen egyszerűen Európa nem engedheti meg magának, hogy ne álljon vissza”. Volt egy európai gazdasági növekedési modell, ami arra épült, hogy volt olcsó orosz energia, meg fejlett nyugati technológia. Most nincs olcsó orosz energia, nincs gazdasági fejlődés. Ráadásul az iráni háborúval most Európa nemcsak az olcsó orosz, de az arab olajtól is el van vágva. Márpedig ha két ilyen olajforrástól el van vágva egy kontinens, az nagyon durva áremelkedéseket tud jelenteni – figyelmeztetett.

A közelgő választást már nagyon várja – árulta el a külügyminiszter, „mert hosszú hajrát nyitottunk itt a kampánnyal”, a kimenetelével kapcsolatban pedig abszolút optimista.

Látva a vidéki emberek elkötelezettségét, lelkesedését, helyzetmegértését, számomra nem kérdés, hogy megnyerjük a választást. Aki Budapestről nem teszi ki a lábát, főleg Budapest belső részéből, az szerintem mást gondol. De el kell menni vidékre. El kell menni, és ugye itt az igekötő nagyon fontos, mert nem le, hanem el. És én vidéki ember vagyok, vidéken születtem, vidéken nevelkedtem. Ott azért az emberek másképp gondolkodnak, mint Budapesten. De ez szerintem természetes

– magyarázta.

Az MNB-botránnyal kapcsolatban elmondta, hogy igazságtalan összekötni a kormánnyal, hiszen az MNB független intézmény.

Tehát ha bármit beleszólnánk az MNB működésébe, azonnal ránk rontana a fél nemzetközi gazdasági világ, hogy mit képzelünk magunkról, hogy a jegybank függetlenségét megsértjük. Miközben van egy teljesen evidens, világos nemzetközi szabályokban garantált függetlensége a jegybanknak, aközben próbálnak minket felelőssé tenni dolgokért, amik ott történnek. Nagyon igazságtalan lenne, ha olyan ügyekért kellene felelősséget vállalnunk, amihez az ég egy adta világon semmi közünk, mert nem lehet közünk

– hívta fel a figyelmet.

Külügyminiszterként a legnehezebb napja az volt, amikor „a Covid alatt, amikor kiderült, hogy nem jön meg a nyugati vakcina, és meg kellett szerezni a keletit. Nagyon szűk volt a piac, nagyon sokan akarták, és előre kellett furakodni a sor elejére. Ott voltak azért kemény éjszakák, de sikerült.”

Magyar emberek kimentése háborús övezetekből, bár szintén nem könnyű feladat, „sajnos kezd megszokott feladattá válni” – árulta el.

Ma már annyi háború van a világon, hogy itt már nem számított újdonságnak az iráni kimenekítés sem. Több mint 1000 magyar embert hazahoztunk 12 mentesítő járattal, mindenki tudta a dolgát, mindenki tudta, hova kell beülnie, melyik dossziét kell levenni a polcról, kit kell hívni, mit kell csinálni. Sajnos szereztünk tizenegy és fél év alatt tapasztalatot a háborús kimenekítésben. Aki el akart jönni, mindenki biztonságban van már, a két utolsó repatriáló vagy menekítő járatunk közül az egyiket már le is kellett mondanunk, mert nem volt rá jelentkező

– mondta az interjú zárásaként Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)