El nem évült követelések

Keresetet adott be a minap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellen a Realbank részvényeseinek egy csoportja a Fővárosi Bíróságra, soron kívüli eljárást kérve – nyilatkozta lapunknak dr. Hidasi Gábor ügyvéd.A 604 főből álló pertársaság jogi képviselője elmondta, hogy elsőként azt vizsgálták meg, hogyan lehet a felszámolási eljáráson kívül jogorvoslatot szerezni a kisrészvényesek számára. A vizsgálódás során a kötvényforgalmazás és -kibocsátás terén találtak szabálytalanságokat.- A legnagyobb kihívást azonban az jelentette számunkra, hogy újra bizalmat keltsünk az emberekben, elhiggyék, nincs veszve minden – mondta Hidasi Gábor.Tájékoztatott arról is, hogy az ügyvédi iroda a részvényesek osztalékigényének és kamatprémiumának igen bonyolult kiszámításához szakértőként bevont egy matematikust. Erre azért volt szükség, mert a részvényeken annyi dátumbélyegző szerepelt, hogy abból nagyon nehéz volt megállapítani a vásárlás időpontját. Továbbá a bírósági beadványban összegszerűen szerepeltetni kell a kárigényt. Nagyon sok esetben az ügyfelek nem is tudták, hogy ők befektetők vagy – mint részvényesek – tulajdonosai a banknak. Abban a hitben voltak, hogy ez az értékpapír egy speciális betétkonstrukció.- Vizsgálódásunk másik iránya az volt – folytatta az ügyvéd -, hogy kiderítsük, a részvény valóban befektetési eszköz-e, értékpapír-e, egyáltalán megfelel-e a törvényi kritériumoknak. Ennek során arra a következtetésre jutottunk, hogy ezek a részvények nem minősülnek befektetési eszköznek, nem felelnek meg az értékpapírtörvény előírásainak. Kimondhatjuk, hogy ez nem más, mint meg nem engedhető forrásgyűjtés. Az a módszer pedig, amellyel a bank, a kötvényforgalmazó és a többi Real-cég között mozgatták a pénzt, nem egyéb, mint a prudens működés követelményeit előíró jogszabályok megkerülése. Márpedig a polgári törvénykönyv szerint azok a szerződések, amelyek jogszabály megkerülésére irányulnak, érvénytelenek.Ismertette, hogy április 11-én a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, kérve, az LB állapítsa meg, hogy a Realbank és a Realbróker Rt. között létrejött forgalmazói szerződés érvényes-e. Amennyiben a szerződés érvénytelenségét állapítanák meg, ez azt jelentené, hogy az összes részvényesi szerződés is az. S ezután már a részvényesek is részt vehetnek a felszámolási eljárásban, és kérhetnek kártérítést is. A Legfőbb Ügyészség június 30-ig meghozza döntését arról, kezdeményez-e eljárást a bíróságon az ügyben.Hidasi Gábor szólt arról, hogy az ÁPTF felelőssége 1996. december 31-ig korlátlan volt. Az utolsó realbankos, nem a törvényi előírásoknak megfelelő részvénytájékoztatót 1996 novemberében adták ki. A kár azonban 1998. szeptember 1-jén következett be, hiszen akkor tiltotta meg az ÁPTF a részvényforgalmazást, s ekkortól nem juthattak az ügyfelek a pénzükhöz. A kisrészvényesek követelése azonban annak ellenére nem évült el, hogy eltelt már két év, ugyanis öt évig van mód igényérvényesítésre.Végezetül a jogi képviselő elmondta, hogy a pertársaság össztőke-követelése 280 millió forint, ami a járulékokkal együtt eléri az 550 millió forintot.