„Minden, amit a földön tesznek vagy mondanak, a magasságokból veszi eredetét, ahonnan az összes lényeges tulajdonság szétárad mérték és egyensúly szerint, így semmi sincs, ami nem fentről származik, és nem oda tér vissza” – írja Hermész Triszmegisztosz A tökéletesség útja című bölcseleti munkájában.Az 1962-ben született lengyel írónő, Olga Tokarczuk 1996-os regényének hősei még a fentinél is régibb és teljesebb szintézismű, az őskönyv nyomában járnak. Tokarczuk misztikus regénye a XVII. század második felének Franciaországába, ezoterikusok titkos műhelyébe vezet el bennünket. Az ezotériára fogékony magyar olvasó Szerb Antal A Pendragon-legenda, Szepes Mária A Vörös Oroszlán című opusaiból is ismerheti a rózsakeresztesek, az alkimisták törekvéseit. Közülük a sarlatán kapzsik az aranycsinálás, a félig beavatottak a földi öröklét, a valódi kiválasztottak és elhivatottak pedig az abszolút igazság, az isteni teljesség és halhatatlanság, a hermészi tökéletesség útját keresik.Olga Tokarczuk kifinomultan költői és árnyaltan metafizikus művében az abszolútum foglalata az őskönyv, amelyet a legendák szerint Isten ajándékozott Ádámnak. De amikor az emberiség ősatyja a könyvek könyvének bölcsessége helyett beérte a sátán látszattudásával, az atya visszavette tőle a művet, hogy aztán az őszinte bűnbánattól megenyhülvén később visszaadja. Ádámtól Séth örökölte, tőle pedig Énokh. Énokhot öregkorára Isten maga mellé hívta a mennyek országába, s minthogy az emberiség méltatlanná vált reá, az őskönyv eltűnt. Ám a kiválasztottak sok-sok szenvedés és viszontagság után megtalálhatják. A regénybeli ezoterikus testvériség beavatottjai közül egy ember merészel útra kelni a könyvek könyvéért, amely a tradíció szerint egy régi spanyol kolostorban található. A bölcs, elszánt, bátor márkit egy tiszta szívű kurtizán és egy apácák által fölnevelt néma fiú követi. Mindhárman eljutnak a megigazulás, a tökéletesség első stációjához, de a márkit és a kurtizánt még a cél előtt magához szólítja Isten. Magát az őskönyvet csak a néma fiú foghatja kezébe. És bár a fiú nem tud olvasni, a mű aurája és az átélt élmények sokkja megtanítja a tagolt beszédre. Olga Tokarczuk regénye Mihályi Zsuzsa magyar fordításának jóvoltából eleven, költői nyelvezettel, izgalmas, fordulatos történetbe ágyazottan vall a tökéletesség és a megigazulás bonyolult mágiájáról, amely a nagyoknak és a kicsinyeknek egyaránt kaput nyithat az örökléthez.(Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában. Európa, Budapest, 2000. Ára: 1100 forint)

Gyárfás Tamás: Ez nem egy játékfilm, nem egy regény, ez az életem. Ennyi volt