A jövő hónapban ismét a trópusokra indul a nyughatatlan világjáró, Balogh János akadémikus, professzor, akit a millenniumi ünnepségek alkalmából rangos állami kitüntetést vehetett át. A nyolcvanhét éves biológust az állami elismerés alkalmából életéről, terveiről faggattuk.– A talaj a bioszféra tükre, azt kutatva általános következtetéseket vonhatunk le az élővilágról. Különösen ha egy kis tengeri szigetet vizsgálunk, amely kicsiben hűen ábrázolja a globális folyamatokat – avatott be tudományába Balogh János. A tévéképernyőről jól ismert professzor ezúttal Afrika partjai mentén, a Kongó torkolatával szemben keres fel egy szigetet. Ennek érdekessége – mondta –, hogy amíg portugál gyarmat volt, kakaót termesztettek rajta. A függetlenné válás után azonban a helyi feketék nem művelték tovább az ültetvényeket, és az őserdő fokozatosan újratelepült. – Nagyon érdekes ez a folyamat, s ha jó munkát végzünk, hasznos felfedezésekkel szolgálhatunk azon országoknak, ahol rehabilitálni szeretnék a kiirtott őserdőket.Balogh János szerint e feladat végrehajtása előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz az összes egyenlítői országban, hiszen a tét az emberiség fennmaradása. – Már most láthatjuk, hová vezet az esztelen természetpusztítás: megváltozik a klímánk, növekszik az ózonlyuk, és sorozatos természeti csapások érik a Földet. A csúcstechnika fejlődése a fenntarthatóság határához ért, miközben hatmilliárd ember próbál minél jobban élni a világon. Ideje egy kicsit megállnunk és megvizsgálnunk, hogy mit rontottunk el. Ideje megértenünk a természetet – figyelmeztetett. Az akadémikus ezúttal is azt gondolja: a mostani lesz az utolsó útja. – A természet csodája, hogy még mindig egészséges vagyok és útra kelhetek – ecsetelte. Tizenhat éves korában határozta el, hogy elutazik a trópusokra. Ötvenéves lett, mire megkapta az első világútlevelét.
origo.hu
Köd, eső és fagyos reggelek - ezt tartogatja az időjárás a napokban
