Alku a békéért

Korzikának békére van szüksége, a reformok sürgetőek – hangoztatta Jacques Chirac francia köztársasági elnök a napokban, nagy várakozással kísért beszédében. Azt követően, hogy a korzikai nemzetgyűlés jóváhagyta a Lionel Jospin miniszterelnök által vezetett kormány reformjavaslatait a sziget jövőjéről, a figyelem a Matignonról, a törvényhozás épületéről az Elysée, a köztársasági elnöki palota felé irányult.Chirac július 14. óta „hosszú hallgatásba” burkolózott, s most, hogy újra megszólalt, dodonai beszédéről elemzők azt mondták: az elnök a minimális szolgáltatást tartja csak fönn; szónoklatában határokat jelölt ki, de irányt nem szabott meg. Chirac ugyanis hozzátette: Korzika a köztársaság része és annak keretei között is marad. A Jospin által kezdeményezett reform a parlament elé kerül, amely az alkotmánybíróság kontrollja alatt működik. Nem véletlenül hivatkozott Chirac az alkotmányra, amelynek legelső pontja kimondja, hogy Franciaország oszthatatlan.A korzikai nemzetgyűlés által jóváhagyott tervezet intézményes és gazdasági autonómiát ígér a sziget számára, 2004-től pedig a helyi törvényhozás gyakorlatilag Párizs kontrollja nélkül működhetne. A tervezet egyik legkeményebb ellenfele Jean-Pierre Chevenement belügyminiszter, aki szerint a korzikai nemzetgyűlés eleve túllépte hatáskörét az autonóm kezdeményezéssel, „mert nem alkotmányozó gyűlés”. A Korzika ügyében kialakult feszültségek miatt – Chevenement még azt is hangoztatta, hogy nem hajlandó előterjeszteni az autonómia felé tartó kormánytervezetet – lapelemzők, sőt a konzervatív ellenzéket meghatározó RPR is a belügyminiszter lemondását várta, Chevenement-t ráadásul halálosan megfenyegették. Bombariadó volt azon a TGV expresszen, amelyen nyaralni indult volna, egy breton szeparatista szervezet így fejezte ki, hogy provokációnak tartja a politikus útját szűkebb pátriájába.A kormány megosztottsága ellenére jelenleg bizakodó a sziget jövőjét illetően, erre az is okot adhat, hogy több terrorszervezet, így az 1999-ben alakult Fronte Pattriottu Corse nevű illegális csoport is bejelentette: továbbra is szünetelteti erőszakos cselekedeteit. Mindemellett a konzervatív politikai erők keményen támadják Chirak elnököt „szilárdságának hiányáért” – ahogy Charles Pasqua volt belügyminiszter fogalmazott. – Chiracnak nincs joga szemet hunyni afölött, ami történik – így Pasqua. A Le Monde tegnapi számának egyik publicisztikája ugyanakkor rámutat: bár az 1792. szeptember 25-én fogant alkotmánya kijelenti, hogy a köztársaság oszthatatlan, több elemzés is fölveti, hogy ez a mondat nem határozza meg, milyen határok között érvényesül ez a klauzula – például a tengerentúli területek esetében.