Derüljön ki végre: káros vagy jótékony hatású a kávé?

A kávét íze, élénkítő hatása miatt milliók fogyasztják, számos elkészítési módja van. Népszerűsége miatt sok kutatás keresi a választ rá, hogy vajon egészséges-e a kávé? Mennyi a biztonságosan elfogyasztható mennyiség? Lehet-e esetleg a mennyiségtől vagy az elkészítés módjától függően káros hatása? Szabó Adriennt, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusát kérdezte a Magyar Nemzet.

Illusztráció Fotó: Pexels

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.

Fotó: Pexels

„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – mondta a szakember. 

Az egészségvédő hatás elsősorban a kávéban található antioxidáns vegyületeknek, tehát a növényi hatóanyagoknak köszönhető. 

A kávébab szénhidrátokat tartalmaz legnagyobb arányban, emellett zsírok, fehérjék és ásványi anyagok, valamint vitaminok is találhatók benne. A betegségek megelőzésében szerepe van a koffeinnek is, de a pozitív egészségügyi hatások a koffeinmentes kávénál is érvényesülnek – teszi hozzá a szakember.

Sokan tartanak attól, hogy a mikrotápanyagok (ásványianyagok) nem szívódnak fel, ha kávézik az ember. A szakember elmondja, hogy ez egy tévhit, mert a felszívódási probléma sokszor a túlzott fogyasztással kapcsolódik össze vagy azzal, hogy rizikócsoportba tartozik valaki. A fontos tényező tehát ez esetben is, hogy mennyi kávét fogyaszt az illető, mérsékelt mennyiségnél (4 csészénél kevesebb) nem lép fel mikrotápanyag (pl. kalcium) felszívódási zavar.

Sokan tartanak attól, hogy a kávé éhgyomorra fogyasztva refluxot és gyomornyálkahártya panaszokat, vagy esetleg stresszhormon-emelkedést (kortizol) okoz. Pedig a kávénak fontos összetevői az úgynevezett antioxidánsok, például a klorogénsav vagy a ferulsav, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, ezért például gyulladásos bélbetegség esetén sem tilos fogyasztani, ha a betegség nyugalmi állapotban van. Mivel az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és az extrém stressz nagy mértékben fokozza a gyomorsérülést és a refluxot is, így, ha valakinél fennállnak ezek a panaszok, arra a koffein rá tud erősíteni, ám egy egészséges embernek nem árt a kávé éhgyomorra sem – szögezi le a szakember.

Nem növeli a magas vérnyomást a kávé

Egy másik tévhit, hogy a kávé magas vérnyomást okoz. Aki hipertóniával küzd, annak nem a kávé elhagyása lenne az első dolog, amit dietetikusként javasolnék, hanem sokkal inkább a sófogyasztás csökkentését, a mozgást, a zöldség, a gyümölcs és a hüvelyesek, valamint az olajos magvak fogyasztását – ismerteti a dietetikus. Hozzáteszi, itt a mérsékelt kávéfogyasztásról van szó (1-2 csésze naponta), és ez egy általános jótanács, amitől mindig vannak eltérő, egyedi esetek, és a koffein metabolizmusa is nagy egyéni eltéréseket mutat.

Ha valaki nagyobb mennyiségben, vagyis 4 csészénél több kávét iszik naponta és magas LDL koleszterinszintet állapítottak meg nála, akkor az étrendi tényezők között a kávé is mérlegelendő terület lehet. A feketében ugyanis szűretlen verzióban – pl. török kávé, french press, kotyogós, kapszulás, presszó – megtalálhatóak olyan növényi vegyületek (cafestol, kahweol), melyek emelhetik az LDL-koleszterinszintet, azáltal, hogy csökkentik a zsír anyagcserében fontos szerepet játszó epesav termelődését. Ám mértékletes kávéfogyasztásnál ettől valószínűleg nem kell tartani – teszi hozzá Szabó Adrienn.

A világos pörkölésű kávé egészségesebb

A szakember szerint a kávé pörkölésének erőssége is fontos tényező. „Amikor a kávét pörkölik, a hő hatására reakcióba lép egymással a kávéban található fehérje és szénhidrát, ez a szín- és ízváltozással járó folyamat az úgynevezett Maillard-reakció. Ettől lesz a világoszöld kávészem fokozatosan egyre barnább (de hasonló történik a pirítós készítése során is, ezzel mindenki találkozott már). E reakció terméke a melanoidin is, mely egy jótékony hatású antioxidáns. Azonban minél sötétebbre pörkölik a kávébabot (nagyobb hőmérsékleten és hosszabb ideig) annál inkább már egészségkárosító, karcinogén vegyületek keletkezhetnek, és a kávé egészségvédő hatása is csökkenhet. Tehát dietetikai szempontból részesítsük előnyben a világos pörkölésű kávét” – tanácsolja. “Mindemellett, a kávé jótékony hatásának vizsgálatakor nem különítik el a pörkölés mértékét, tehát egészségvédő szerepe így is úgy is van. De gyakran találkozunk kávézóban ezzel a döntési helyzettel - világos vagy sötét pörkölés - és ez valakinek érdekes szempont lehet” – egészíti ki a szakember.

Kevesen tudják, hogy az instant kávé nem más, mint a főzött fekete kávé, legtöbbször liofilizálva, vagyis fagyasztva szárítva. A folyamat során fokozatosan hűtik le a folyadék hőmérsékletét, és elvonják belőle a nedvességet, tehát amikor az instant kávét vízben feloldjuk, az ugyanúgy koffeint tartalmaz, jóllehet az íze kicsit gyengébb, és valamelyest az antioxidáns tartalma is alacsonyabb, mint a frissen főtt feketének.

A kávé vízhajtó hatásával legtöbb fogyasztó tisztában van: ez elsősorban akkor érvényesül, amikor valaki sok kávét iszik. 

Arra is érdemes figyelni, hogy mivel a koffein vízben oldódó vegyület, ha több vízzel hosszúkávénak főzzük, akkor abban több lesz a koffein, így a vízhajtó hatás is jobban érvényesül. Érdemes tehát a kávé után vizet is inni. A kávézókban a fekete mellé felszolgált kis pohár szóda viszont nem a folyadékpótlást szolgálja. Ha ezt a kávé előtt isszuk meg, mintegy öblítés gyanánt, tisztábban érezhetjük a kávénk finom aromáját – árulja el a szakember.

Kismamáknak csak óvatosan a kávéval!

Vannak olyan vizsgálatok, amik azt mutatják, hogy a várandós anyukáknak nem javasolt, mert koraszülést okozhat, de vannak olyanok is, melyek alapján a szakmai ajánlás az, hogy egy, maximum két csésze kávét nyugodtan megihatnak a kismamák is – ha más egyéb ok miatt nincsen ellenjavallat –, de a másodikkávé már lehet koffeinmentes is.

Még a fogat is védheti a fekete nedű

A kávé egészségvédő hatása természetesen tisztán, cukor és tej nélkül fogyasztva érvényesül leginkább. Ilyenkor még fogszuvasodás gátló hatása is lehet egy olyan hatóanyag révén, ami megakadályozhatja a baktériumok(Streptococcus mutans) foghoz tapadását.

Szabó Adrienn emellett még egy fontos szempontra felhívja a figyelmet: kalóriabevitel szempontjából is jobb tisztán fogyasztani a kávét. Ha ugyanis sok tejjel, növényi itallal és cukorral isszuk, akkor vegyük figyelembe, hogy akár egy felnőtt uzsonnájával egyenértékű kalóriát is bevihetünk egyetlen bögre tejeskávéval.