Az újjáéledt Mosoni-Duna

Rajkánál szállunk csónakba, hogy hatvanöt kilométert megtéve a Mosoni-Dunán megtekintsük: hol és mit kell még elvégezni az ökológiai helyreállítás befejezéséhez. Ezen a szakaszon nyaranta másfél évtizeden át nem volt víz a mederben, ám ma negyven-ötven köbméter érkezik másodpercenként. A vízi turizmus szerelmesei nem késlekedtek: néhány év alatt ellepték a folyószakaszt. A teljes rehabilitációhoz azonban még több milliárd forint kellene.A Duna nyolc évvel ezelőtti elterelése óta évről évre újabb viták lángolnak fel arról, hogy mit kellene tenni a víz nélkül maradt Szigetközzel. Az aktuális kormányok Bős-politikájától függően próbálkoztak már szivattyúkkal vizet emelni a kiszáradt folyóágakba, jelenleg pedig az öt éve üzemelő, sokat bírált vízpótló rendszerrel kísérelik meg fenntartani a jellegzetes szigetközi élővilágot. Végleges megoldás azonban csak akkor születhet, ha Szlovákiával sikerül megállapodni az Öreg-Dunába juttatott víz mennyiségéről.Székely László dunai kormánybiztos úgy véli: ez – a végleges rendezési terv elfogadásával – akár ebben a kormányzati ciklusban megtörténhet. Pesszimista jóslatok szerint ellenben évtizedekig is eltarthat, amíg sikerül jobb belátásra bírni a szlovák kormányt. Addig a Horn–Nemcsók-féle különmegállapodás alapján a teljes vízmennyiség kevesebb mint egyötöde kerül az Öreg-Dunába. A festői szépségű, száztizenhét kilométer hosszú Mosoni-Duna az egyetlen szigetközi mellékág, amelyet nem érint a vízlépcsővita.– A Mosoni-Duna eredeti torkolatát 1870-ben vágták át, könynyítve a Mosonmagyaróvárra és a többi településre igyekvő dereglyék útját – avat be a folyószakasz történetébe Kertész József szakaszmérnök, miközben beszállunk az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság motorcsónakjába. – Ahogy egyre nagyobb dunai hajókat építettek, szűkké vált a mosoni ág. A század elején készült rajkai zsilipre már nem is építettek átjárót, ettől kezdve csak egy irányból lehet bejutni a folyóágba. A hetvenes évektől – amikor komolyan elkezdtek foglalkozni a bősi vízlépcső tervével – egyre inkább háttérbe szorult a kanyargós mellékág. Végül a Rajka alatti szakasz teljesen feltöltődött, s nyaranta évről évre kiszáradt – fejezte be a visszatekintést.Közben Pap János fideszes parlamenti és megyei képviselő társaságában elindulunk lefelé. A rajkai híd mellett tucatnyi partra húzott csónakot látunk – egyelőre itt ér véget az evezőstúra. Zajunkra kárókatonák röppennek fel. – Többször annyi van belőlük, mint amennyi egészséges lenne. Ezért van ilyen kevés hal – mondja Pap.– A figyelem az 1992-es Duna-elterelés után fordult újból a Mosoni-Dunára – folytatja Kertész József. – 1994-ben itt kezdődött el az ökológiai rehabilitáció. A szlovákok átlagosan másodpercenként negyven-ötven köbméternyi vizet engednek a dunakiliti duzzasztó miatt épült, ma kihasználatlan szivárgócsatornába. Ennek nagy részét a mosoni ágba engedjük tovább. Így a folyó újból élővé vált – tudjuk meg.Világos sört veszünk elő a hűtőtáskából. A hőséget csökkenti a menetszél is. A vadregényes parti erdősávot itt-ott kempingek, játszóterek, csónakkikötők szakítják meg, jelezve, hogy a helyiek már birtokba vették a viszszakapott folyót. Az egyik hatalmas kanyarulat után befolyik a Rét-árok, a Lajta mellékága. – Az osztrákok száz éve folyamatosan két köbméternyi vizet engednek bele másodpercenként Nickelsdorfnál. Velük még sosem volt vita – tudjuk meg. Kicsivel arrébb előtűnik a bezenyei szennyvíztisztító. Nincs jó szaga. – Ha telepítenének néhány hektárnyi nádágyat, jóformán ivóvíz folyna az üzemből a folyóba – magyarázza rosszallással Pap János. Hozzátette: az is öröm, hogy itt egyáltalán van szennyvíztisztító, ugyanis valamivel lejjebb Mosonmagyaróvár szennyvizének jelentős része még mindig tisztítatlanul érkezik.– Az országgyűlési határozati javaslatom első pontja kiköti, hogy készüljön átfogó koncepció a Mosoni-Duna helyreállításának befejezésére. Éppúgy szerepeljen benne a szennyvízkezelés, mint a mederfenék újjáélesztése vagy a turisztikai és természetvédelmi fejlesztések – mondja a képviselő. Kertész József azzal egészíti ki, hogy néhány műszaki beavatkozás is szükséges. Itt-ott kotorni kell a medret, a rajkai híd fölött pedig egy másfél kilométeres szakaszt tennének szabaddá a jachtok és az evezősök számára egy régi holtág felélesztésével. Ehhez két zsilipet kell átalakítani.Halászi strandja után újabb nagy vízitúra-csapat jön szembe. – Áder János és Székely László is idejár evezni – mondja Kertész. Pap János, aki környezetvédelmi bizottsági tagsága mellett a Győr-Sopron megyei önkormányzat égisze alatt működő Szigetköz-bizottság elnöki tisztét is betölti, kifejti, hogy a vízitúrázók és a jachtosok megfelelő szabályozás mellett jól megférnének egymással. A jachtturizmus sokat hozna a mosoni ág menti településeknek. Jelenleg sem a mesterséges bősi felvízcsatornán, sem pedig az Öreg-Dunán nem tudnak áthaladni. Ha átalakítanák a Mosoni-Duna zsilipeit, Budapestig szabad lenne az utuk.Közbevetjük, hogy a Székely László dunai kormánybiztos vezette delegáció tavaly májusban arról állapodott meg a szlovák kollégákkal, hogy a vízlépcsővita lezárásáig üzembe helyezik a dunakiliti duzzasztó hajózsilipjét. A jachtosok így bejuthatnának az Öreg-Dunába. (Ekkor hagyta ott a delegációt Vargha János kormány-főtanácsadó, a Duna Kör egykori elnöke.) A tervek szerint már idén határátkelő létesült volna a feltöltetlen tározó duzzasztóművén, ám a beindítást pénz híján jövőre halasztották. A hatalmas dunakiliti műtárgy egy évtizede áll a pusztában, mivel Szlovákia a magyarok vonakodása miatt a C variáns alapján saját duzzasztóval terelte el a folyót Dunacsúnynál.– Érthetetlen számomra Székely magatartása – mondja Pap János. – Egy 1993-as országgyűlési határozat, majd az Orbán-kormány határozata kimondja, hogy nem kell a dunakiliti műtárgy. Nem lehet üzembe helyezni részlegesen sem. Valójában le kellene bontani, hiszen a fenntartása, őrzése évente százmilliót visz el, miközben a Szigetköz-bizottság tavaly 75 millió forintot költhetett a mellékágak rehabilitációjára. Az említett hétéves parlamenti határozat hatálytalanítását még a Horn–Nemcsók duó sem tudta elérni, nem hiszem, hogy ezt most kéne megtenni. Persze a Mosoni-Duna helyreállításával nem pipálható ki Szigetköz ügye. Az Öreg-Duna rehabilitációját ugyanakkor a jachtturizmus és az ökológia kérdésénél nagyobb mértékben befolyásolják a nemzetközi jogi, diplomáciai és politikai kérdések. Ezekben pedig irányadó a kormány programja, miszerint nem építünk és nem helyezünk üzembe betongátakat sem a Szigetközben, sem a Dunakanyarban. Az Öreg-Dunának víz kell, nem gát – zárja le fejtegetését Pap János. Kertész József hozzáteszi, hogy a dunakiliti duzzasztó hét zsilipéből egy most is működik, az ökoló-giai vízpótló rendszerbe folyó kevéske vizet szabályozzák vele.Közben a Kálnoki-Dunához érünk. Az alig tíz-húsz méter szélességű ág a Mosoni-Dunából indul és Máriakálnok után oda tér vissza. – A koncepció része, hogy a helyenként kiszáradt, szeméttel teleszórt mellékágat is élővé tegyük – mondja a képviselő. A kanyar után pedig Mosonmagyaróvár következik. Az egykori gabonarakpartnál állunk meg. Néhány tíz méterrel alattunk egy zsilip zárja el utunkat, amely nem alkalmas a hajóközlekedésre. – Itt emelik ki a vizet a Hanság természetvédelmi területeinek ellátásához. Egy újabb pont, ahol a koncepció alapján be kell avatkozni hajózsilip vagy egy néhány száz méteres hajózócsatorna építésével – tudjuk meg Kertész Józseftől. Mi azonban megvárjuk, amíg a szakaszmérnök kollégái leeresztik a zsilipajtót, átbújunk a kordon alatt és lezúdulunk a vízzel.Néhány buja növényzettel borított szigetet kerülünk meg. Itt-ott szürkegémeket látni. A parton hódok is élnek. Közben Pap János a Szigetköz-bizottságról beszél. Két éve indult a kezdeményezés, amikor vízügyesek, szigetközi polgármesterek, környezet- és természetvédelmi tisztviselők álltak össze. Tavaly és idén ők kapták meg a rehabilitációs költségvetési pénzt. – Az idei keretbe 240 millió forint került, ami csak a korábbi évekhez képest sok. Ebből 150 milliót visz el a vízügy a vízpótló rendszer „kormányzására”, néhány tízmilliót a Hajóssy Adrienne-féle akadémiai monitoringcsoport kapott adatgyűjtésre, s mindössze a maradék költhető arra, hogy újabb mellékágakba juttathassunk vizet – panaszkodik Pap János. Szerinte már a mosoni ág helyreállításához is milliárdok kellenének.Végül megérkezünk a horvátkimlei strandra. A kemping neve Cvike, amely – találóan a környezetet adó éles kiszögellésre utalva – magyarul sarkot jelent. A pihenőhely utunk utolsó állomása, de csak félút a Mosoni-Duna Győr alatti torkolatáig.