Csak exportcikk a nyúlhús

A magyar ember alig eszik nyúlhúst. Legalábbis ezt bizonyítják a hivatalos adatok, amelyek szerint hazánkban az egy főre jutó éves nyúlhúsfogyasztás nulla. Valójában azonban az, hogy mennyi hús kerül nálunk az asztalra, alig mérhető, hiszen a háztájiban megtermelt mennyiség igen kis hányada jelenik csak meg a hazai piacon. Az ágazat paradox helyzetét mégsem ez a tény, hanem az adja, hogy mialatt a nyúl nem „jön divatba”, exportja és kutatása a világban nagyhatalommá tette hazánkat.A hazai kutatók évek óta tartó sikersorozatára az utóbbi hetekben az tette fel a koronát, hogy magyar kutató személyében választott új alelnököt legutóbbi ülésén a WRSA, a Nyúltenyésztési Tudományos Világszövetség. A kinevezésre a szövetség napokban befejeződött, hetedik világkongresszusán, Spanyolországban került sor. A négyévente megrendezett tudományos találkozóról, amelyen 85 országból 550 tudós vett részt, a nemrég hazatért magyar küldöttség az alelnöki címen kívül a legjobb előadásért járó díjat is elhozta.A konferencián szereplő magyar kutatási eredmények döntő többsége a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának kisállattenyésztési tanszékén született. Az ágazat helyzetéről és a nyolc éve saját húsnyúlfajtát is kitenyésztő kaposvári tudóscsoport munkájáról Szendrő Zsolt, a világszövetség új alelnöke és a tanszék vezetője mint a kutatásban és a termelésben is kompetens szakember beszélt. Elmondta: hazánk a világ nyúlhústermelői között sokáig a huszadik, exportőrként pedig a második helyet foglalta el. Mára azonban utóbbiban a harmadik helyre csúsztunk, éves exportunk 7-8 millió darab nyúl, 20 ezer tonna összsúlyban. A megtermelt mennyiségen belül nő a vágott és a darabolt hús aránya, az élőállatexport viszont minimálisra csökkent. A kutató hozzátette: az FVM idei tenyészállat-vásárlási támogatásának köszönhetően úgy tűnik, megállt az állománycsökkenés, a hazai nyúlhústermelést és -fogyasztást további módokon kellene ösztönözni.Szendrő Zsolt a hazai kutatás és gyakorlat kapcsolatáról elmondta: a Kaposvári Egyetemen kitenyésztett speciális húsnyúlfajta, a Pannon Fehér az egész országban elterjedt, mára nemcsak a nagyobb, de a kistenyészetekben is tartják. Az utóbbi években azonban a hazánkba tömegesen érkező hibridek kiszorítják a hazai fajtákat a piacról. Ezek a hibrid tenyészállatok komoly konkurenciát jelentenek nekünk, ráadásul egy önálló fajta fenntartása lényegesen drágább, mint a hibrid-előállítás. Ennek ellenére négy szaporító telepük is működik az ország különböző pontjain.Fejes Jánosné, a Nyúl Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, időközben államilag elismert fajta lett a Juráskó Kft. által kitenyésztett Debreceni Fehér is. A két magyar nyúlfajta mellett a három forgalomban lévő hibridre is érvényes az FVM idei kétezer forintos támogatása, amelyet a termelésbe állított anyák után lehet igénybe venni. Az elnöknő rámutatott arra is, hogy a nyúlágazat átalakulóban van, felfutóban vannak az üzemi nyulászatok. Ma már fele-fele arányban tartanak nyulat nagyüzemben és háztájiban. A korábbi megoszlás három és 97 százalék volt.