Tíz éve kezdődtek az olajügyek

Az algyői önkormányzat és a helyi rendőrség is érintett az olajügyekben – jelentette ki lapunknak Molnár Mihály, az Algyői Közéleti Egyesület elnöke, akit tegnap délelőtti ülésén hallgatott meg az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság. A Mol Rt. megjelent egykori vezetői állították, hogy a cég mindent megpróbált a HTO szabálytalan felhasználásának visszaszorítására.T egnap délelőtt a testület Csongrád megyei tanúkat hallgatott meg. Az Algyői Közéleti Egyesület vezetője, Molnár Mihály egy dossziét adott át a bizottságnak, amely az algyői olajügyek és a helyi önkormányzat lehetséges összefonódásáról tartalmaz információkat. Közölte: a testület úgy döntött, nem ismertetik a dosszié tartalmát a parlamenti bizottság előtt, hanem az ügyészségen tesznek róla vallomást.A bizottság meghallgatta Németh Róbertnét, aki 1993 és 1998 között a hódmezővásárhelyi Rákóczi Termelőszövetkezet központi pénztárosa volt. Ő arról tájékoztatta az olajbizottságot, hogy 1993-tól 1996-ig a téesz hetente egy-két alkalommal, tételenként négy és fél, ötmillió forint készpénzért vásárolt gázolajat. Németh Róbertné jelezte: nem tudja, hogy ennek ellenértékeként érkezett-e gázolaj a téesz telephelyére. Hozzátette: amikor 1996-ban egy adócsalás miatt indult eljárásban tanúskodnia kellett a szegedi bíróságon, akkor a termelőszövetkezet elnöke arra kérte, ne ismerjen fel senkit azok közül, akik a téesznek számlázott gázolaj áráért a pénztárban megfordultak. Németh Róbertné úgy véli: 1998-ban szándékosan tették őt tönkre a téeszben, amikor – jegyzőkönyv felvétele nélkül – lezárták a pénztárat és szabadságra küldték. Elhangzott: a korábbi pénztárost a termelőszövetkezet elnöke feljelentette, és a bíróság első fokon börtönbüntetésre, valamint tízmillió forint megtérítésére kötelezte azért, mert hamis számlákat fizetett ki a szövetkezet pénztárából.Az olajbizottság megszavazta, hogy az Algyői Közéleti Egyesület által készített anyag előbb kerüljön az ügyészséghez véleményezésre, és a testület csak a következő ülésen foglalkozzon vele.A Mol Rt. megjelent egykori vezetői – a testület délutáni ülésén – egybehangzóan állították, hogy a cég mindent megpróbált megtenni a HTO szabálytalan felhasználásának visszaszorítására, ám csekély sikerrel. Zsengellér István, az 1990-et követő időkről szólva elmondta: a taxisblokád után a HTO lakossági felhasználása a korábbi érték kétszeresére nőtt, s ezt követően tovább emelkedett. A céget 1989–90-ben irányító vezérigazgató kijelentette: az ország vezetésének 1990 és 1994 között pontos ismeretei voltak a helyzetről, hivataláról való leköszönése idején ugyanis írásban tájékoztatta az akkori ipari minisztert, Bod Péter Ákost: túl nagy az árkülönbség a HTO és a gázolaj között, illetve hogy a HTO fogyasztása indokolatlanul magas.Subai József, aki miniszteri megbízottként átalakította a céget Mol Rt.-vé, az 1990–94 közötti időről szólva leszögezte: maximum sofőröket tudtak lebuktatni a HTO-szállítmányokkal, ennél tovább sosem jutottak. Csak megrendelésre szállítottak, de a fantomcégek ellen nem tudtak érdemben fellépni.Szabó György volt vezérigazgató úgy emlékezett, hogy 1995-től kezdve nagyértékű árueltulajdonítások már nem fordultak elő – korábban uszályok, illetve szerelvények cseréltek gazdát. Mándoki Zoltán – aki 1991-től 1999-ig a cég vezérigazgatója volt – arról beszélt, hogy mind a törvényhozást, mind a Molt felkészületlenül érte az 1992 januárjától életbe léptetett liberalizáció, ekkor még nem alakult ki az a rendszer, amely lehetetlenné tette volna a kiskapuk használatát.A volt vezetők szavaiból kiderült, hogy politikusok több alkalommal is nyomást gyakoroltak az olajtársaságra. Csepi Lajos, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) egykori elnöke például azért lobbizott szerintük, hogy a cég kőolajvezetékén szállítsák a Kordax olaját. Kádár Béla egykori külgazdasági miniszter pedig azért „hívogatta” az akkori Mol-vezért, hogy a NAVA nevű cégtől vásároljanak olajat.A testület határozott Homoki János FGKP-s képviselő, jelenlegi HM politikai államtitkár október végi meghallgatásáról is.