Akut a kút Jaminában?

Tessék, itt van: most csak egy vascső a földben, ám ha törődnének vele, gyógyíthatna és munkát adhatna egész Békéscsabának. A városvezetés azonban azt fontolgatja, hogy az innen másfél kilométernyire, a bányatavak mellett álló kutacska fejlesztését szorgalmazza, ide pedig gyógyfürdő helyett inkább bérlakásokat építtet, mivel ez lakópark jellegű terület. Hát most nézzen szét – mutat körbe kísérőm –, látja?Kukoricatáblák és szántóföldek szabdalta terület húzódik körülöttünk. Jamina beépítetlen részén járunk. A „jamina” szlovák szó, eredetiben lapályos vidéket jelent, a magyarban Békéscsaba legnagyobb kerületét jelöli, amelyik – ezen túl – alighanem arról nevezetes, hogy minden bizonnyal a legszegényebb is. Lakóinak nagy része a helyi cserépgyárban vagy a baromfi-feldolgozó üzemben talált munkát, a többiek jórészt állás nélküliek vagy leszázalékoltak.Ahogy a kút felé ballagunk, morcos férfiemberek, komótosan kerékpározó nagypapák, bőrkabátban és papucsban vegyesboltba ruccanó asszonyok mozogtak az utcákon, s néhány mindenre elszánt nagyanya a kertekben. Aztán előbukkan a parlag legmagasabb pontján betonaknával körülvett, jó két és fél méteres vascső: egy hajdani kút nyoma. A csöveken kurrens zenei irányzatokat dicsőítő és focicsapatokat gyalázó feliratok, az aknában szemét...Kísérőm, a 68 éves Császár Lajos az önkormányzat jaminai képviselője. Az ő kezdeményezése nyomán épült néhány éve a városrész postája és rendőrőrse, s a testes vaslappal lezárt kúttal is tervei vannak: meggyőződése, hogy ha kitisztíttatnák, s vizét hatóságilag bevizsgáltatnák, a kút köré gyógyfürdő és szabadidős létesítmények települhetnének. Ez a terület alkalmas arra, hogy valamikor a város új központja legyen, állítja.– A kút 2454 méter mély, 98 fokos víz tör fel belőle, 1330 literes percenkénti vízhozammal! Ekkora energiával egész Jaminát fűteni lehetne! A városi tanács 1967–68-ban fúratta le, azzal a nem titkolt elvárással, hogy olajat talál, de csalódnia kellett: gőzölgő víz tört fel. Forró is volt, tiszta is, úgyhogy az emberek kannákkal, vödrökkel jöttek, hordták haza, hogy mosakodjanak benne. Ott aztán kiderült, hogy gyógyító ereje van: nem egy ízületes, reumás megbetegedést meggyógyított. A helyi hűtőházzal kapcsolatban álló svéd Findus cég 1970-ben meg is tette az ajánlatát: megépíti a fürdőt, s – attól függően, hogy a város melyik variációt választja – vagy tizenöt, vagy harmincéves koncesszió után Csabának ajándékozza a létesítményt! A terv csak terv maradt, a kutat 1971-ben elfojtották – idézi fel a múltat, majd felteszi a kérdést, ami annak idején szöget ütött a fejébe:– Ha a svédeknek megérte volna tizenöt éves koncesszióba venni, nekünk miért ne érné meg elővenni a gyógyfürdő gondolatát?A meleg víz tehát még mindig kétezer-ötszáz méteres mélységben rejtőzik, csak a felszínen forrósodtak fel körülötte az indulatok. A rendszerváltozást követően a város kidolgozta Békéscsaba és vonzáskörzetének gyógy-idegenforgalmi fejlesztési programját, amely megállapítja, hogy a vizek tekintélyes hányada – megfelelő kezelés esetén – különféle betegségek gyógyítására alkalmas; s az 500–2500 méter közötti vízadó szintekre a megyében mindenütt telepíthetők hévízkutak. Egy kecskeméti cég érdeklődik is a jaminai lehetőség iránt. A kötelezően elvégzett vízminőségi vizsgálat után az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) arra a megállapításra jutott, hogy a termálvizet csak fűtési célokra lehet használni; mivel nagy szervesanyag-tartalma miatt ivásra és palackozásra nem alkalmas.Ami azonban lényegesebb: a mintavétel során az is kiderült, hogy a víz mérgező fenolszármazékot tartalmaz – holott a korábbi (1969-es) állásfoglalások szerint mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati problémák, fogászati megbetegedések gyógyítására maximálisan alkalmas volt! A gyógyfürdő létesítésének ötlete így egy időre lekerült a napirendről.– A minta csak azért tartalmazott fenolt – mondja Császár Lajos –, mert 9600 köbméter vizet kellett volna kiengedni a kútból ahhoz, hogy az elemzők ne pangóvizet kapjanak. Azon kívül csak a talpmélységből vettek mintát!Pap János polgármester, aki már harmadik ciklusát tölti a város élén – amúgy építészmérnök s jaminai képviselő is –, csak annyit fűz hozzá: ha szakszerűen meg kívánták volna vizsgálni a kút valamennyi perforációjának vizét, akkor rendkívül nagy mennyiségű forró vizet kellett volna a szabadba elfolyatni, amelynek só- és fenoltartalma a záportározók, az Élővíz-főcsatorna és a Körös számára is végzetes lett volna.A kérdés 1998-ban vetődik fel újra, amikor Császár független képviselőként bejut a képviselő-testületbe, s lobbizni kezd a kútért. Leteszi az asztalra az OKI által bevizsgált megyei kutakat és termálfürdőket gyógyászati szempontból osztályozó kimutatását – a békéscsabai első osztályú, a megyében megfúrt 88 kút közül egyedüliként –; s előzetes szakvéleményt kér a budapesti Vízgazdálkodási Tudományos Kutató (Vituki) Rt.-től is. A Lorberer Árpád által jegyzett szakvélemény leszögezi: a szervesanyag- és fenoltartalom túlnyomó része a legmélyebb rétegekből származik, kizárásukkal a víz minősége javulna. „A gyógyvízminőség nem garantálható előre, annak viszont reális esélye van, hogy végleges minőségű termálvízzel sikeres (...) kísérlet is végrehajtható, ami alapját képezheti egy jövőbeni gyógyvízzé minősítésnek” – zárul az állásfoglalás.Császár informális tárgyalásai alapján a bevizsgálásra vállalkozó csapat is összeáll: a nyolc perforációból történő mintavételre a Gombos Géza vezette debreceni Vízügyi Kutató és Kútfúró Vállalat (Vikuv), a víz vizsgálatára Kárpáti Zoltán, az Országos Közegészségügyi Intézet vízélettani laboratóriumának vezetője, illetve Pénzes Bethen, a Százhalombattai Vízélettani Laboratórium igazgatója ajánlkozott volna. A tervet támogatja a megyei ÁNTSZ, illetve Nagy Balázs, a helyi Réthy Pál Kórház igazgatója is. A munkálatok összköltsége a kalkulációk szerint húszmillió forint; a város ezért megpályázza az 1998. évi turisztikai célelőirányzat keretét, amely hetvenszázalékos vissza nem térítendő állami támogatás felhasználását tenné lehetővé.– Császár Lajosnak köszönhetően igazán nagynevű szakemberek készítették a szakvéleményeket. Többet is ismerünk, állításaikat nem vitatjuk, a kút bevizsgáltatása azonban sokba kerül, s komoly előzetes tervezést igényel – mondja Pap János.A pályázatot elutasítják. Császár szerint azért, mert a keret csak bevizsgálás alatt álló kút esetén fedezte volna a megvalósíthatósági tanulmány költségeit, magát a bevizsgálást nem.A közgyűlés tavaly kétszer is megkísérli, hogy saját erőből rendezze a kút helyzetét: tavasszal hatmillió forintot különít el a termálvíz bevizsgáltatására; nyáron pályázatot ír ki a termálkút hasznosítására, ám egyik kísérlet sem sikeres. Az összeg végül mégsem került bele a költségvetésbe.– Hatmillió semmire sem lett volna elég, ’98-as áron is húszmillióba került volna az egész – magyarázza Császár, aki maga is ellene szavazott. A pályázatra – noha különösen jó minőségű gyógyvízről volt szó – egyetlen értékelhető munka sem érkezett. Pedig a város ötéves adómentességet és – megfelelő nagyságú befektetés esetén – a terület jelképes összegért történő tulajdonba adását ígérte cserébe.– Ha áruba bocsátunk valamit, tudnunk kellene, mit rejt. Ki vásárol zsákbamacskát, főleg manapság? – legyint Császár. – A város 2001-es költségvetése amúgy is tizenegymilliárdos, a gyógyfürdő létrehozása tisztítással, bevizsgálással, építkezéssel együtt sem kerülne többe egymilliárdnál.A kút történetének legfrissebb fejezete a múlt hónapban kezdődött: a közgyűlés októberi ülésén a kúttól másfél kilométerre délre található bányatavak (hivatalosan: jaminai téglagyári tavak) és környéke nevű területet jelölte ki egy jövőben esetlegesen kialakítandó szabadidőközpont helyéül. A környék elfogadott fejlesztési koncepciója szerint a kijelölt mintegy 21 hektáros területen 270-300 horgászhajlék építési lehetőségét biztosítja az önkormányzat. A fejlesztés első üteme jövőre indulna. A horgászfalu és a meglévő horgásztavak mellett – távlati tervként – tófürdő, a vadvizek élővilágának otthont adó ökológiai központ kialakítása is felvetődött, s – elméletileg – itt nyílna lehetőség a gyógyfürdő megépítésére is.A területen található egy kisebb, mintegy ötszáz méter mély, szintén bevizsgálatlan kút, amelynek vizét egyelőre senki sem ismeri. Ha termálvizet tartalmaz, a gyógyfürdő kialakítása megoldható helyben, ha nem, az 1. számú, „nagy kutat” kell megfúrni, s vizét idáig elvezetni.– Az az 1200 méter nem áthidalhatatlan távolság – vázolja az elképzeléseket a polgármester. A „nagy kút” ügye tehát nincs napirenden; ám vizének hasznosítására felvetődött néhány egyéb ötlet is (mint például geotermikus energiájának felhasználására vagy sólepárló építése). Ezek azonban távlati tervek, pénz nincs sem a „nagy”, sem a „kis” kút bevizsgáltatására.Amiről viszont közgyűlési döntés született: a „nagy kutat” övező területen bérházsor épül majd – városszerkezeti okokból. A kút a vasúti járműjavító mellett, kertvárosiasan beépített területek által közrefogva található. Megközelítése és komplex szabadidőparkká fejlesztése elképzelhetlen, huszonnégy önkormányzati bérlakás kialakítására viszont alkalmas.Császár tiltakozik:– A rendezési terv szerint ezen a földdarabon csak sport-, szabadidő- és strandlétesítmények épülhetnek, lakóházak nem. A terület nem védett, nem is csendes; távolról sem alkalmas lakóparknak; erről mérnöki szakvéleményeket is kértem már, ezenfelül 1055 lakos aláírásával ellátott tiltakozó ívet juttattam el a képviselő-testületnek. A bányatavaknál álló kút meg olyan, mint egy strandkút: néhány száz méter mély, tizedét sem produkálja annak, amit az itteni termálkút; és senki sem tudja, milyen a vize.Pap csak annyit jegyez meg, hogy az aláírók között nem békéscsabai lakosok szignói is szerepelnek.– Jelenleg egyik kút vize sincs bevizsgálva, és a lakópark létesítéséről szóló előterjesztést Császár is megszavazta – toldja meg.