Elégedett siófokiak

Első alkalommal 1996-ban, a Bokros-csomagot követően végeztetett közvélemény-kutatást Siófokon a helyi önkormányzat, most, hogy éppen tízéves a város köztestülete, újfent úgy döntöttek a képviselők: megszondáztatják a közvéleményt a Magyar Gallup Intézettel. Tükörbe nézett az önkormányzat és a polgármesteri hivatal, ám mint Balázs Árpád, a város fideszes polgármestere lapunknak elmondta, a „Gallup-tükör” azért is hasznos, mert abból Siófok közép- és hosszú távú fejlesztési terveinek kidolgozásához is ötleteket kapnak.Múlt év októberében lefolytatott közvélemény-kutatás során – reprezentatív mintavétellel – 402 felnőttkorút kérdeztek meg. Elsőként arra voltak kíváncsiak, hogy miként ítélik meg a siófokiak az ország és városuk helyzetét. Az üdülőváros polgárainak egyharmada szerint nem mennek jól az ország dolgai, 17 százalékuk szerint jól mennek, a többség viszont közepesnek ítélte a mai helyzetet. Megjegyezzük: a Bokros-csomag idején a siófokiaknak 62 százaléka vélekedett úgy, hogy rosszul áll az ország szénája, és mindössze három százalékuk válaszolta azt, hogy jól mennek a dolgok.Szűkebb pátriájuk helyzetét jóval kedvezőbben ítélik meg a siófokiak: 44 százalékuk úgy tapasztalja, hogy helyben jól mennek a dolgok és csak 17 százalékuk tűnik elégedetlennek. A megkérdezettek 39 százaléka közepes osztályzatot adott erre a kérdésre. Összehasonlítva az 1996-os vizsgálattal, amikor is a mostani 44-gyel szemben a megkérdezetteknek mindössze 28 százaléka válaszolt úgy, hogy jól mennek a városban a dolgok, az önkormányzat jó érzéssel nyugtázhatja: Siófok mind inkább az elégedett polgárok városává válik. Feltehetően ezzel hozható összefüggésbe az a vizsgálati adat is, amely szerint a siófokiak 76 százalékának fejében meg sem fordult, hogy elköltözzék az üdülővárosból.Az itt élők leginkább a vásárlási lehetőségekkel, Siófok megközelíthetőségével, az iskolai oktatás színvonalával és a közterületek hangulatával elégedettek, legkevésbé pedig a szociális ellátással, a város közbiztonságával és – az üdülési szezont kivéve – a munkalehetőségekkel. Ezért is gondolják úgy a megkérdezettek, hogy az önkormányzat első és legfontosabb megoldandó feladata a munkahelyteremtés, második teendőként az egészségügyi ellátás további javítását szorgalmazzák, harmadikként pedig a közbiztonság szavatolását említették. (Megjegyezzük: 1996-ban a siófokiak a legnagyobb gondként a romló közbiztonságot említették.)Mire költsön az önkormányzat? – tették fel a kérdést a közvélemény-kutatók. A legtöbb válaszoló szerint további munkahelyek teremtésére kellene több pénz, az egészségügyi és oktatási kiadásokat is növelnie kellene az önkormányzatnak, és több pénzt kellett volna tartalékolnia egy városi tanuszoda építésére is. Az önkormányzat szándékával ellentétben a városlakók tíz százaléka nem helyesli a gyógyvíz-hasznosításra vonatkozó terveket.Az önkormányzat munkájával a siófoki polgárok túlnyomó hányada elégedett. Úgy látják: a képviselő-testület ismeri a város gondjait, problémáit. A megkérdezettek 57 százaléka elégedett az önkormányzat gazdálkodásával, az egytől ötig terjedő skálán pedig a polgármesteri hivatal négyes osztályzatot kapott. Az üdülőváros lakói úgy tapasztalják: a hivatal munkatársai udvariasak, segítőkészek, az ügyintézés gyorsasága, hatékonysága viszont hagy még kívánnivalót maga után. Ez utóbbira négyesnél kissé rosszabb osztályzatot adtak a siófokiak.A város polgármesterét, Balázs Árpádot a válaszadók 94 százaléka név szerint ismeri és 82 százalékuk tudja, hogy az önkormányzat első embere a Fidesz tagja. Siófok köztestülei üléseit nem jellemzik a politikai csatározások, így feltehetően ennek is tulajdonítható, hogy a képviselők párt szerinti összetételére vonatkozó válaszok bizonytalanságokat tükröztek. A városlakók 46 százaléka tudja, hogy a város képviselő-testületében a Fidesz tagjai vannak többségben, és csak tíz százalékuk vélte úgy, hogy az MSZP-sek lennének többen.