Kapósak a Kodály-diplomások

Kecskemét arculatát meghatározó intézménye a Kéttemplom közben álló, idén negyedszázados Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, amely a magyar zenetudós és pedagógus szellemi és zenei örökségét hivatott továbbadni az – elsősorban külföldről érkezett – érdeklődőknek.Kodály Zoltán zenei elvei azon meggyőződésén alapulnak, amely azóta szinte az intézet ars poeticájává vált: az ember egészséges neveléséhez szükséges, hogy az egzakt tudományok elsajátítása mellett érzelemvilágát is fejlessze, ugyanis csak így teljesedhet ki a személyisége. Az érzelmi élet fejlesztéséhez pedig elengedhetetlenül fontos a zene – összegzi a továbbadandó örökség lényegét Erdei Péter, az 1975-ben alapított intézet főigazgatója. Az iskola Kodály ének- és zeneoktatási módszerének tanítása és népszerűsítése mellett hazai és külföldi énekpedagógusok képzését is ellátja, s ezen felül igyekszik lehetőséget biztosítani arra is, hogy a módszer iránt érdeklődők minél több, e témához kapcsolódó anyaghoz hozzáférhessenek. E célból hozta létre a Kodály-archívumot, amely a világ minden tájáról gyűjti a dokumentumokat.– Cikkek, könyvek, kották, fénykép- és filmfelvételek kaptak itt helyet, jelenleg több ezer dokumentumunk van, és archívumunk folyamatosan bővül – mondja az igazgató. – Neves magyar művészek és zenepedagógusok is az intézetre hagyományozták anyagaikat, többek között Nádasdy Kálmán, Andor Ilona, és M. Bodon Pál, a helyi zeneiskola egykori igazgatója is. Az intézet névadójának emlékét őrző múzeumot is működtet Budapesten, az Andrássy úton, Kodály egykori lakásában, amelyet a mester özvegye 1982-ben, egy ajándékozási szerződéssel bízott ránk. A kecskeméti intézmény programjai szeptembertől júniusig, a főiskolai tanév ciklusához igazítva zajlanak: minden évben harminc-negyven, más országból érkező fiatal vesz részt a nemzetközi tanfolyamokon; többségükben másoddiplomások. Idén harmincnyolc – többek között Németországból, Finnországból, Spanyolországból, az Amerikai Egyesült Államokból, illetve Japánból – érkezett hallgató tanul az intézetben, akik részben hazájuk Magyarországgal kötött kétoldalú kulturális egyezménye segítségével, részben saját erőből érkeztek Kecskemétre.Mivel az intézet az Oktatási Minisztérium irányításával működik, a kulturális egyezmény alapján ide érkezettek ösztöndíjat kapnak, azaz nem kell tandíjat fizetniük. Az önköltséges hallgatók tandíja félévenként háromezer-négyezer dollár között mozog. – A borsos összegért kárpótol a szakmai ázsió, amelyet az intézet elvégzése jelent: az itt diplomázottak igen kapósak külföldön, nem egy közülük zeneigazgatói kinevezést, egyetemi katedrát kap – emeli ki Erdei Péter.Az intézet nem csak külföldre figyel: a hazai hallgatók, és a magyarországi ének-zene pedagógia fóruma a Kodály-szeminárium néven emlegetett egy-három hetes szakmai továbbképzés, amelyet minden második év nyarán tartanak meg. Az idei rendezvényre az eddigi jelentkezések alapján kétszázötven leendő hallgatót várnak; s ez a szám várhatóan még növekedni fog.– Úgy tűnik, az emberek megértették, hogy minden népnek saját zenei hagyományai felől kell a világ zenéje felé közelítenie, tehát minél több zenét, köztük a magyart is, megismernie – véli az igazgató. – Reményeink szerint az új generáció már mindennap él majd a zeneművészettel is, hiszen csak így lehet értő, toleráns és kiegyensúlyozott.