Megtartották tegnap a háborús és emberiség elleni bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics első meghallgatását a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A volt jugoszláv elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát, nem volt hajlandó megnevezni ügyvédjét, sem pedig meghallgatni a vádiratot. Milosevics kifejtette a meghallgatást vezető Richard May brit bíró előtt: nem ismeri el a hágai Nemzetközi Törvényszéket, mert e bírói testületnek szerinte az a célja, hogy igazolja a NATO Jugoszlávia ellen elkövetett bűneit. Az ellene indított pert törvénytelennek tartja, ezért visszautasította, hogy a bíró ismertesse előtte a vádiratot. Mivel a vádlott nem felelt arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát az ellene felhozott vádakban, a bírói kollégium a Nemzetközi Törvényszék perrendtartása értelmében úgy veszi hallgatását, hogy ártatlannak vallotta magát. A vezető bíró az alig negyedórás meghallgatás után augusztus 27-ig elnapolta a tárgyalást.Milosevics a meghallgatása után, kedden rövid időre találkozott Carla Del Ponte főügyésszel. A Nemzetközi Törvényszék perrendtartása szerint a főügyész minden vádlottat felkeres az első meghallgatás után, hogy behatóan ismertesse a következő tárgyalás részleteit. A kurta találkozóról semmilyen részlet nem szivárgott ki.A meghallgatás után egyébként Graham Blewitt ügyészhelyettes elismerte: az eljárás nem ígérkezik egyszerűnek, mert nem lesz könynyű bizonyítani a vádlott felelősségét azokért a bűnökért, amelyek még szerbiai elnökségére nyúlnak vissza. Blewitt borúlátását látszik igazolni, hogy Carla Del Ponte az El País című madridi napilapnak úgy nyilatkozott: a tárgyalás hat-nyolc hónapon belül kezdődhet el, és két évig is eltarthat. A meghallgatást Szerbiában élő adásban közvetítette a B92 rádió, az RTS televízió és számtalan magántévé – valamenynyi nézőcsúcsot döntött.Lord Owen volt brit külügyminiszter eközben „teljes képtelenségnek” nevezte azokat az állításokat, hogy a nyugati kormányok titkos megállapodások révén segítették a háborús bűnökkel vádolt Milosevics rendszerének életben tartását. A BBC-nek adott nyilatkozatában a politikus kijelentette: semmiféle titkos megállapodás kidolgozásában nem vett részt, és nincs tudomása arról sem, hogy a békeközvetítők közül bárki ilyet tett volna.„Az Európai Uniót képviseltem, sem a 12-15 tagállam, sem az ENSZ nem járult volna hozzá ilyen egyezséghez” – hangoztatta Lord Owen, aki 1992–95 között az EU főtárgyalója volt a boszniai polgárháború lezárásáért Jugoszláviával folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes kormányok alkut kötöttek annak érdekében, hogy biztosítsák a boszniai szerbek fogságában lévő túszok szabadon engedését. Hozzátette azonban, hogy feltevését nem tudja konkrét bizonyítékokkal alátámasztani. Közölte: hajlandó lenne tanúként megjelenni a Milosevics-perben, mint ahogy tette ezt korábban a hágai törvényszék előtt folyt más tárgyalások során. A felvetésre, hogy a nemzetközi közösség elfogadta legitim tárgyalópartnerként Milosevicset annak ellenére, hogy tudatában volt a volt Jugoszlávia területén elkövetett tömeggyilkosságoknak, és ezzel mintegy zöld jelzést adott a későbbi koszovói etnikai tisztogatásokra, Owen kijelentette: a tárgyalások azt szolgálták, hogy békét teremtsünk és véget vessünk a háborúnak, még ha sok „ördögi” emberrel kellett is tárgyalni.
A hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről nyújtott be törvénytervezetet a boszniai Szerb Köztársaság kormánya a Banja Luka-i parlamentnek. Biljana Maric, a boszniai Szerb Köztársaság igazságügy-minisztere szerint a tervezetet a törvényhozás a hónap végén tárgyalja majd meg. „A boszniai Szerb Köztársaság és a Bosnyák–Horvát Föderáció az 1995-ös daytoni megállapodás értelmében köteles együttműködni a hágai Nemzetközi Törvényszékkel” – indokolta a törvénytervezet elkészítését a miniszter. A tervezet szerint a háborús bűnök elkövetésével vádolt személyek a hágai törvényszék kérésére azonosítás céljából egy helyi bíróság előtt jelennének meg.
