Tőzsdei vágyakozások

Tőzsdefejlesztési koncepció készül, amelynek hatálybalépésétől a jelenleg igencsak gyengélkedő Budapesti Értéktőzsde fellendülését várják a piac szereplői, továbbá a kormányzat, hiszen „mindketten” az erős érték- és tőkepiacban érdekeltek. A csomag számos befektetői kedvezménnyel rukkol majd elő, valószínűleg már az idén ősztől, legkésőbb 2002 elejétől lépnek hatályba a különböző ösztönzők. A világpiaci folyamatok alapján azonban valószínűleg nem remélhető, hogy a börzeindex látványos emelkedésbe kezd, legalábbis egyelőre.Az mindesetre üdvözlendő, hogy a piaci szereplők legalább abban egységesek, hogy szükség van ilyen „állami beavatkozásra”.Nemzetközi viszonylatban trend, hogy számottevően csökken a befektetői érdeklődés a vállalati részvények iránt a piacokon, és kevesebbet is vásárolnak belőlük. A magyar börze gyengélkedése tehát nem speciális tényező ebben a régióban. Annál is inkább, mert a szomszédos országokban sem produkálnak jó eredményeket a tőzsdeindexek. A közép-európai régió tőzsdéi (a prágai, a pozsonyi, a budapesti) előtt egy út van: az intézményi koncentráció.Elemzők szerint a devizaliberalizációs rendelkezések kétségkívül pozitív hatással lesznek majd a magyar pénz- és tőkepiacra, hiszen a portfóliótőke erősebb bejövetelével lehet számolni – legalábbis a tankönyvi forgatókönyv szerint. A magyarországi börzén ugyanakkor még sok a „hiánycikk”, hiszen nincsenek igazából jelen a középvállalatokat tulajdonló intézményi befektetők, a gazdasági növekedés motorjaként számontartott multik itteni cégeinek papírjai, továbbá elenyésző a tőzsdei karriertörténet a hazai kisvállalatok körében, azaz kevesen jutnak el a parkettra történő bevezetésig, mert – tegyük hozzá – nem olcsó a börzén való jelenlét. Az előkészület alatt álló javaslat mindenesetre megoldást jelenthet a problémák bizonyos részére.A magyar gazdaság látványos növekedésével egyidejűleg a hazai tőzsdeindex és börzei forgalom rekordméretű negatívumokat produkál, ami tőlünk nyugatra elképzelhetetlen. Ennek egyik magyarázata, hogy a BÉT szerepe a gazdaságban jelenleg nem kiemelt jelentőségű: ez pedig annak tulajdonítható, hogy az itteni parketten forgó részvények kevésbé vonzók a külföldi befektetők számára; a technológiai cégek papírjai csak elenyésző számban találhatók meg a hazai piacon és a vevők cégekre vagy termékfajtákra (kárpótlási jegy) specializáltan vásárolnak.Mi idézhetne elő látványos pezsgést a pesti tőzsdén ? – teszik fel gyakran a kérdést a közgazdászok. Az egyik oldal arra szavaz, hogy invesztori érdeklődést kelthetne néhány hazai vállalat (Videoton, Index.hu, KFKI) megjelenése, míg a másik oldal egyértelműen a spekulációs lehetőségek „elvesztését” okolja a mai helyzet miatt; a korábbi években naponta pár óra alatt lehetett jelentős profitra szert tenni.A börze és a kormány szándéka azonos. A Széchenyi-terv például részben a kis- és középvállalkozói szektor segítésére jött létre, ám a cégek elképzeléseit egy bizonyos fejlődési pálya után nem lehet állami pénzből dotálni, így ezt pótolná egy jól és hatékonyan működő tőkepiac, a maga forrásaival.A cégek, a befektetők, no és persze a tőzsde mind ezt szeretnék.