Szlovákia a dunacsúni mesterséges víztározóból a Horn-kormány által 1995-ben aláírt vízmegosztási egyezmény szerint enged vizet a Mosoni-Dunaágba – tudtuk meg Janák Emiltől, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjétől. Az igazgató elmondta: a víz két úton, egy zsilipen és egy csőrendszeren át érkezik, ám mivel az előbbin egy héten át karbantartói munkálatokat végeztek, a szokásos másodpercenkénti 43 köbméternyi helyett alig 20 köbméter vizet tudtak leereszteni. – Ennek ellenére félrevezetőek a szárazságról a sajtóban megjelent, megfeneklett kishajókat ábrázoló fotók, mert azok a Mosoni-Duna legalsó szakaszán, Győr térségében készültek. Itt már nem a Szlovákia által átadott vízmennyiség, hanem a Duna főágának visszaduzzasztó hatása alakítja a vízszintet – mondta el Janák, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a Duna elterelése előtt a mostaninál nagyobb gondok voltak a Mosoni-Dunával. Éveken át előfordult, hogy a nyári hónapokban egyáltalán nem engedtek bele vizet.
A Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó szakértők ugyanakkor emlékeztettek rá: az évszázad első felében még virágzó teherhajó-kikötője volt Mosonmagyaróvárnak. Ma pedig a kormány és a turizmus fellendülésében érdekelt helyiek a Mosoni-Dunát „jacht- és evezősparadicsommá” szeretnék fejleszteni. Erre vonatkozóan számos ígéret hangzott el az elmúlt években. Tervbe vették például a kishajókat az Öreg-Dunába és a Mosoni-Dunába egyaránt leereszteni képes zsilip megépítését, és a mosonmagyaróvári gát mellé egy hajózócsatorna kialakítását. (A Duna elterelése óta a mesterséges felvízcsatornán, az Öreg-Dunán és a Mosoni-Dunán sem tudnak áthaladni az Északról Budapest felé igyekvő jachtok.)
A Székely László dunai kormánybiztos vezette tárgyalódelegáció tavaly különmegállapodást kötött a szlovák küldöttekkel a kishajók beléptetésének a biztosításáról. A kormánybiztos akkor még arra is esélyt látott, hogy mindez már az elmúlt évi turistaszezonban valóra válljon. – A mosonmagyaróvári probléma a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik, ám azt továbbra is fontos célnak tartja a kormánybiztosi iroda, hogy a Mosoni- és az Öreg-Dunába eljuthassanak a kishajók – tudatta kérdésünkre Székely László. Hozzátette: sajnos el kell ismerni, hogy az elmúlt évben nem történt előrelépés.
Hamarosan tárgyalja a kormány a Herman Ottó-tervet, amely hatéves időszakra szólóan határozza majd meg az ország környezetvédelmi fejlesztési programját – erősítette meg Turi-Kovács Béla Nyírbogáton. Az MTI közölte: a környezetvédelmi miniszter szólt arról is, hogy jövőre megnyílik az őrségi nemzeti park, míg a szatmárberegi nemzeti park létesítését előkészítik és azt egy évvel később, 2003-ban alakítják ki. Hangsúlyozta: a nemzeti park működéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása 200-250 millió forint beruházási forrást igényel. A környezetvédelmi minisztérium ősszel új pályázat kiírását tervezi, a települési szennyvízhálózatok kiépítésének további támogatására. – Egymilliárd forint körüli lehet az az összeg, amire a helyi önkormányzatok pályázhatnak majd – mondta. A pályázati feltételeket a tárca előreláthatólag október végén teszi majd közzé. Turi-Kovács beszélt még arról, hogy a minisztérium egy agrár-környezetvédelmi programot is indítana 2002-ben. A program elsőként a beregi tájegységben indulna, ahol még háborítatlan vizes élőhelyeket, illetve az ősgyepek élő- és állatvilágát szeretnék megóvni az agrártermelés okozta károktól.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
