Állami gazdaságélénkítő program

Olyan gazdaságserkentő állami program készül a következő hetekben, amely biztosítja a magyar gazdaság bővülését, a munkahelyek megtartását és növelését úgy, hogy az egyensúlyt nem fogja veszélyeztetni, miután nem költségvetési pénzzel számol.

rbán Viktor miniszterelnöknél kormánytagok, magyar és külföldi üzletemberek, pénzügyi szakemberek tegnap áttekintették a világgazdaság helyzetét, és az Egyesült Államokat ért terrortámadás magyarországi gazdasági hatásait is elemezték. Matolcsy Gyögy gazdasági miniszter a gazdasági csúcsot követő sajtótájékoztatón kifejtette: a magyar gazdaság erős, hiszen 2001-ben is
4-4,5 százalékos a növekedés, míg az Európai Unióban (EU) a bővülés mértéke idén mindössze egy százalék. Közép-Európa felértékelődhet a következő időszakban, így Magyarország javíthatja tőkevonzó képességét, hiszen az USA-ból a tőke az EU-ba, onnét pedig ebbe a térségbe áramolhat, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a világgazdaságban a lassulás tartós lehet. Mindezek figyelembevételével olyan program fog születni a következő hetekben, amely erőteljesen serkenti a hazai gazdaságot, és így tompítja a az importált gazdasági folyamatokat. A jövő heti kormányülésre több alternatívát is kidolgozunk – mondta Matolcsy György, aki úgy tartja, az infrastrukturális fejlesztésekre akár 200 milliárd forintos forrást is elő lehet teremteni a költségvetésen kívüli pénzekből. Hazánk EU-s forrásokra számít. A tervek szerint a lakás-hitelkamat az eddigi 8-ról 6 százalékra csökkenhet, és intenzívebben folytatódhat a bérlakás-építési program is.
Varga Mihály pénzügyminiszter aláhúzta, hogy miután a program elemei a központi költségvetést nem érintik, így a 2001– 2002–es büdzsét sem kell módosítani. A gazdasági társaságok esetében tízmillióról várhatóan 30 millióra emelkedik a beruházási célú kedvezmény – tette hozzá.
Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke aláhúzta, nemzeti fizetőeszközünk árfolyama stabil, és elvileg tartható az idei évre kitűzött hétszázalékos inflációs cél is, ám az olajárak drágulása miatt a ráta elérheti a 8 százalékot is. A következő esztendő végére ugyanakkor 4,5-5 százalékra csökkenhet a drágulás mértéke. A nettó adósságfinanszírozást jövőre belföldi kötvénykibocsátással célszerű megoldani – mondta a jegybankelnök, aki szerint a finanszírozó kötvénykibocsátás a 2001-es 400 milliárd forintról jövőre 750 milliárd forintra nő; ez azzal is jár, hogy javul hazánk hitelképessége külföldön, „hiszen az kap pénzt, aki nem kér” – sommázta Járai, aki azt is kiemelte: a monetáris politikán, a jegybank eszköztárán nem kell változtatni. A folyó fizetési mérleg hiányát 2001-re az MNB kétmilliárd euróra, jövőre pedig 2,5 milliárd euróra becsüli – fűzte hozzá a jegybank elnöke.