A természetfilmeket sugárzó műholdas tévécsatornák ma már egyre népszerűbbek hazánkban. Főleg azokról az adásokról mondható ez el, amelyekben egzotikus állatok kicsinyeit mutatják be.
A reklámszakemberek már rég felfedezték a nézőszám emelésének titkát: kisdedeket vagy állatkölyköket kell beépíteni a népszerűsítendő árucikkekről szóló kisfilmekbe, ilyenkor biztos a siker. Sajnos csak ritkán fordul elő, hogy az ismeretterjesztés szándékával nyúljon valaki a témához. Az ilyen üdítő kivételek egyike a Szerencsejáték Rt. új, Állatkölykök elnevezésű sorsjegye, amely a játék élménye mellett hasznos tudnivalókkal is szolgál.
Az Állatkölykök sorsjegyújdonságának első darabjait augusztus elején vehették meg a szerencséjükben bízó vásárlók a lottózókban, és a játék mindjárt az első héten hatalmas sikert aratott.
A kutyás képeket tartalmazó Szerencsés-eb’ játékhoz hasonlatos sorsjegy összesen huszonnégy állat kicsinyének fotójával készült. A képet perforálás választja el a kaparós sorsjegytől, így könnyen összegyűjthetők. A sorsjegy egyik részén láthatjuk az állatkölykök fényképét, a hátoldalán az adott állatról olvashatunk érdekességeket, latin nevük mellett a legfontosabb tudnivalók szerepelnek. A hátlap a játék ismertetőjét tartalmazza, a szabályok és törvényi előírások ismertetésével.
A Szerencsejáték Rt. sorsjegy-szervezési osztályának vezetője, Koppány Gergely bevallotta, hogy nehéz döntés elé kerültek a játék elindítói, amikor az elsőként kiadott jegysorozaton szereplő állatokról kellett megállapodniuk. Mindenkinek megvan a leghatározottabb álláspontja arról, hogy a kedvenc állatai közül melyik a legszeretetreméltóbb és a legbecsesebb. Az első huszonnégy képről hosszas vita után mégis dönteni kellett. Nem fért be a csapatba például a katicabogár, az egyik tárgyaló fél nagy bánatára, de lekényszerült a listáról számos egyéb kedves állatka is, hogy végül az állatmesékből és az ismeretterjesztő filmekből is jól ismert és közkedvelt állatokat mutathassa be az első széria. Ebben megkérdőjelezhetetlenül kapott helyet egyebek között a medve, a kutya, a róka, az őz, az oroszlán, a kenguru és természetesen a sündisznó is. A képek igazán kiváló, igényes munkák, a Europress cég hivatásos fotósainak tudását dicsérik.
Koppány Gergely tájékoztatása szerint a sorsjegy a Scientific Games Inter-national leedsi gyáregységében készült, ötmilliós szérianagyságban. A játékot százas csomagokban terjesztik, egy csomagban nyolc különböző kép van. Összesen háromféle csomagot árusítanak a boltokban, amelyek közül mindenki kedvére válogathat. Ezekben nemcsak az egzotikus példányok és az ausztrál kedvencek lelhetők fel, hanem megtalálhatók a magyar nemzeti fajok is, mint például a gólya, amelynek megtekintésére számos országból érkeznek hazánkba a természetbarát turisták.
A játék szabályai nem túl bonyolultak, megfelelnek a hagyományos kaparós sorsjegyek előírásainak. A sorsjegyen egy nagyobb és egy kisebb kaparófelület található. A szintén állatokról készült rajzokat tartalmazó nagyobb játékmező ledörzsölésével hat, számmal és betűvel kiírt összeg bukkan elő. Ha ezek közül három azonos, akkor ez a szám a forintban kifejezett nyereményünk összege. Az alsó fedőréteg a bónusz játékmező, ennek lekaparásával egy állat rajza vagy egy fekete tappancs válik láthatóvá. Ha állatot találunk, ötszáz forint a nyereményünk, ha csupán a tappancs rajza tárul elénk, nem jártunk sikerrel. A sorsjegy mindöszsze százötven forintba kerül, ugyanakkor nagyok a nyerési esélyei. Kilenc nyerőosztályban kínálja a nyereményeket, a csúcsnyeremény kétmillió forint, amelyből hatot helyeztek el a szériában.
Talán ennek is köszönhető, hogy nagyon kedvező a játék fogadtatása. Az első néhány nap alatt csaknem kilencvenezer darabot adtak el a Szerencsejáték Rt. értékesítési helyein. Az Állatkölykök rendkívüli népszerűségének persze az elérhető nyeremények mellett van más oka is. A játék felkeltheti a természetet szeretők érdeklődését is, akik sajnos Magyarországon igen ritkán juthatnak ilyen kiadványokhoz.
Haraszthy László, a WWF magyarországi képviseletének vezetője szerint más országokhoz képest eléggé lemaradtunk a természet népszerűsítésében. A természetfilmek nézettsége nagyon magas, ami azt mutatja, hogy az emberek a lövöldözés és a vérontás helyett sokkal szívesebben nézik a hazai vagy a trópusi állatok életéről szóló műveket. Ugyanakkor a szakember nagyon fontosnak tartja, hogy a természet bemutatásán túl alapvető ismereteket is nyújtsanak az embereknek. Ezek révén talán egyre többen felismernék, hogy melyek az állatok védelmével kapcsolatos legégetőbb problémák. Ha például arról szól egy kampány Magyarországon, hogy a szerencsétlenül járt háziállatok ügyében kell adakozni vagy tenni valamit, akkor sokan megmozdulnak. Arra viszont már kevesebben gondolnak, hogy foglalkozni kellene a természetben élő egyedekkel is, ne romoljanak az életkörülményeik, illetve ki ne pusztuljanak. Az emberek önzése, a természet mértéktelen kizsákmányolása miatt ugyanis a körülöttünk lévő élővilág egyre nagyobb veszélyben van. Haraszthy László szerint a különböző természetvédő szervezetek támogatásával ezt a problémát országos szinten is kezelni kellene, hiszen természeti értékben sok országnál lényegesen gazdagabbak vagyunk, noha hazánk környezeti állapota jóval rosszabb, mint bármelyik európai uniós országé.
Az egyik legegyszerűbb példa a magyarországi gólyák esete. Ez a madár nem nagyon található meg a környező országokban. A falusi turizmus fejlesztésével, a természeti értékeink megóvásával elérhetnénk, hogy sokan jöjjenek Magyarországra, ahol a fiókáit nevelő gólyát is megcsodálhatják. A jó körülményeknek köszönhetően kezdenek visszatelepedni hozzánk olyan állatok is, amelyek régen az erdőségeinkben éltek. A ma már védett állatnak számító farkas vagy a hiúz például újra megjelent az ország érintetlenebb, határ menti régióiban. A szakember azt tartja a legfontosabbnak, hogy ezeket az állatokat – az öszszes élőlényhez hasonlóan – a természetben, a saját élőhelyükön próbáljuk megőrizni, hiszen állatkerti, mesterséges körülmények közötti szaporítással a Föld élővilágának csak a töredékét tudnánk megmenteni. Leginkább azok az állatok kerülhetnek veszélybe, amelyek kevésbé népszerűek és ismertek a világban. Még a természetvédők is elsősorban az ismertebb emlősállatok megmentésére indítanak akciókat, erre tudnak adományokat gyűjteni, mert ezekről az állatokról mindenki többet tud. Éppen ezért óriási jelentőségű például a tigris, a panda, az orangután megőrzése, mivel ezeket mindenki szereti, minden ember tud róluk valamit. Az ő példájukon keresztül lehet eljuttatni a pozitív üzenetet az embereknek: védeni kell az élőlényeket és az élet minden megnyilvánulását. Haraszthy László a célzatossága ellenére jó kezdeményezésnek tartja az Állatkölykök sorsjegy képsorozatának kiadását is, mert bizonyos módon ez is közelebb visz az élőlények megismeréséhez és értékeléséhez.
Véleménye szerint többek között az ilyen eszközöknek, valamint a médiának, a természetvédők gyerektáborainak, az iskolai szakköröknek és az erdei iskoláknak köszönhetően kerülhetnek közvetlen kapcsolatba a fiatalok a természettel. Így egészen kis korban el lehet kezdeni egy olyan generáció nevelését, amely másként gondolkodik majd a természetről és a saját jövőjéről.
origo.hu
Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását
