A vezetőváltások hátterében általában új stratégia, filozófia, új menedzsment áll. A fejlesztési banknál milyen meghatározó jellegű változásra lehet számítani?
– Jelentősebb változtatásokra nem számítok: az elmúlt, valamivel több mint három évben folyamatosan épült ki és erősödött meg az a feladatrendszer, amelyet a bank ellát. Az kétségtelen, hogy az elmúlt időszakban többször volt a banknál vezetőváltás, s miután minden vezető más a karakterét tekintve, ez apró változásokat idézhet elő. Azt hiszem, hogy alapjellemzőit tekintve az MFB tevékenységében sem az elmúlt néhány hónapban, amikor az elnök-vezérigazgató asszony távol volt, sem az azóta eltelt időszakban nem voltak lényegi változások. A lényegi változás korábbra datálódik: arra az időre, amikor sikerült egyértelmű, világos és az én megítélésem szerint hasznos feladatrendszert kiépíteni a bank működésében. Hadd utaljak arra, hogy 1999. elején a tulajdonos elfogadott egy bankstratégiát, 2000. elején a kormány több határozatában bizonyos prioritásokat határozott meg az MFB számára, ez év júniusában pedig a parlament elfogadta a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt, amely lényegében megkoronázta ezt a folyamatot. Ilyen értelemben a tevékenység fő iránya és a feladatok egyértelműek.
– Milyen hatást vár a Széchenyi-plusz elnevezésű programtól?
– A bank feladatai a következő periódusban tovább bővülnek. A kormány döntése értelmében a Széchenyi-terv kiegészül, és ebben a plusz feladatrendszerben – amely részben út- és hídkorszerűsítés, illetve -építés, részben más, építési és korszerűsítési jellegű beruházások megvalósítása – a fejlesztési banknak igen komoly szerepet szánnak. Ez nemcsak többletfeladatot jelent az MFB számára, hanem megtiszteltetést is. Az új feladatok színvonalas ellátása a legnagyobb ambícióm, és ha személyeket érintő változásokat kezdeményezek, azt azért teszem, hogy ezeket a feladatokat minél jobban meg tudjuk oldani. Az MFB állami tulajdonú, speciális feladatokra is szakosodott pénzintézet, amely olyan feladatokat is ellát, amelyek nem feltétlenül produkálnak gyors nyereséget.
– Egy ilyen típusú intézmény, amelynek a tevékenysége elsősorban állami fejlesztési projektekhez kötődik, sokszor olyan feladatban vállal szerepet, amelynek a rövid távú jövedelmezősége kérdéses, vagy amelynek a közvetlen anyagi haszna nem feltétlenül a banknál „csapódik le”.
– Azt hiszem, mindenkinek világos, hogy egy úthálózat-fejlesztési program létfontosságú eleme egy gazdaság fejlődésének. És az is mindenkinek egyértelmű, hogy ennek pusztán üzleti alapon történő kiépítése nagyon komoly anomá-liákhoz vezethet. Erről Magyarországnak is igen negatív tapasztalati vannak, gondoljunk csak a koncessziós autópálya-építésekre. A másik példa: nagyon fontos elem, hogy az egyes jelentős gazdasági társaságok úgy tudjanak működni, hogy egyre inkább megfeleljenek az Európában érvényben lévő környezetvédelmi, környezetgazdálkodási előírásoknak. Az ilyen típusú beruházások megtérülése szintén hosszú távú: ezeknek a finanszírozását rövid távú, kizárólag üzleti alapon szintén nem lehet megoldani. Tehát vannak olyan típusú gazdaságfejlesztési feladatok, amelyek megoldása egy ilyen intézmény kiemelt feladata, de azt nem lehet elvárni, hogy ebből rövid távon kiemelt jövedelmet realizáljon.
A kormány tavaly februárban mondta ki, hogy az ilyen típusú, és a saját, üzleti megfontolások alapján elvállalt feladatokat el kell választani egymástól. Az üzleti típusú tranzakciókat úgy kell vállalni, hogy ezekből összességében pozitív eredmény származzék, és a kockázatainak lefedezéséhez és az ezzel kapcsolatos költségeinek finanszírozásához elegendő forrás, fedezet képződjék. Ezt a kettősséget az MFB-vel kapcsolatban végre nemcsak kormányzati, hanem törvényi szinten is kimondták, s ez egy nagy előrelépés a bank működése szempontjából.
– A kiemelt feladatok közé tartozik az úthálózat-fejlesztés finanszírozása. Mi a helyzet ezen a területen?
– Az úthálózat-fejlesztési program az előre meghatározottaknak megfelelően folyik. A finanszírozási feltételek adottak, illetve folyamatban van ezeknek a további kialakítása, megteremtése. Az a három nagy projekt, amelyek megvalósítását erre az évre, illetve 2002-re tervezzük – ide tartozik az
M3-as a polgári, és a természetvédelmi szempontból fontos mocsárréti híddal, a szekszárdi híd a kapcsolódó gyorsforgalmi úttal, és az M7-es felújítása, bővítése, továbbépítése – az ütemezésnek megfelelően készül. Erről az adófizető polgárok a saját tapasztalataik alapján is meggyőződhetnek, hiszen az M7-esen az elkészült szakaszokat folyamatosan adják át.
Azok az előkészítőmunkálatok, amelyeket – még nem a kibővített program szerint – ez évre terveztünk, szintén a terveknek megfelelően haladnak. Megjegyzem, hogy az előkészítés nagyon szerteágazó feladatokat jelent, amelynek időszükséglete nagyobb, mint a tényleges kivitelezési munkálatoké.
Kormánydöntés alapján újabb előkészítőmunkálatokat indítunk el: azon szakaszok esetében, amelyeknél gyorsforgalmi út, illetve egyéb utak korszerűsítését, bővítését vagy megépítését tervezik, egy kiegészítő program készül, amely legalább negyven tételből áll. A kormány ebből választotta ki azokat az elemeket, amelyek az előkészítettség olyan állapotában vannak, hogy az építési munkálatokat már a jövő év elején el lehet kezdeni. A bank feladata, hogy az ehhez szükséges forrásokat a Nemzeti Autópálya Rt. számára megszervezze, biztosítsa. Az úthálózat fejlesztésének nincs finanszírozási akadálya, a kivitelezési feltételek, úgy tűnik, biztosítva vannak, és ha az időjárási körülmények megengedik, jövőre az ország számos helyén további útépítési és korszerűsítési munkálatok indulnak majd meg.
– Hogyan alakul az MFB-hez került tizenkét agrárcég sorsa?
– A bank rendben átvette a tizenkét, privatizációra kijelölt, illetve a privatizációs törvény módosításával kiemelt társaságot, és biztosította ezek biztonságos működését tulajdonosi, illetve financiális oldalról. Azt is elmondhatom, hogy a privatizációs folyamatban is előrehaladtunk. Ismereteim szerint a tizenkét társaságból nyolcnak a privatizációja a napokban zárul le, mégpedig azoknak az elveknek és irányoknak megfelelően, amelyeket a kormány, illetve az alapító a fejlesztési bank számára meghatározott. Itt arra gondolok, hogy a kormányzat húszéves, kedvező konstrukciójú vásárlási lehetőséget biztosított az ott dolgozók, illetve a menedzsment tagjainak. A privatizációt az MFB ugyanakkor még nem tekinti lezártnak, hiszen a bank munkatársai – elsősorban felügyelőbizottsági tagságukon keresztül – a folyamat későbbi ellenőrzésében is szerepet vállalnak, hiszen az MFB kockázati kitettsége fennáll, addig, amíg az utolsó részlet be nem folyik. Ennek részeként gondoltuk át – bár még a végrehajtás teljes egészében nem fejeződött be –, hogy miként tudnánk egy agrártermelési, feldolgozási és értékesítési vertikumot kialakítani, az MFB tulajdonába került agrártársaságok és a konzervgyárak összekapcsolásával.
– Milyen stádiumban van ezen konzervgyárak értékesítése?
– Köztudomású, hogy 1997-ben az MFB tulajdonába került a Limpex-csoport, amely az akkori konzervipar egyik jelentős termelési és értékesítési kapacitását jelentette. A Limpex a nem eléggé hatékony gazdálkodása és a kedvezőtlen piaci körülmények miatt már akkor sem volt a legjobb helyzetben. A bank több ízben jelentős erőforrásokkal támogatta ezt a társaságcsoportot, amely egy holdingközpontból és négy konzervgyárból állt. Néhány éven belül viszont kiderült, hogy ezt a rendkívül összetett tevékenységrendszert pusztán pénzügyi eszközökkel nem lehet megsegíteni. Ekkor fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a konzervgyárakat emeljük ki a bank portfóliójából, és értékesítsük azokat. Egyesek vélekedésével ellentétben többféle kísérletet tettünk az eladásra. Az érdeklődő befektetők is sokfélék voltak. Volt köztük kisvállalat és multinacionális nagyvállalat, ám egyikük tervei sem „értek össze” maradéktalanul a bank elképzeléseivel. Mára a hatvani konzervgyárunk esetében sikerült egy olyan beszállítói, termelői hátteret találni, amelyik megfelelő kereskedelmi banki háttérrel előbb a kapacitást, majd később a márkanevet is megvásárolja. Ezt a tranzakciót a bank majdnem teljes egészében lezárta, már csak a védjegy kifizetése van hátra.
A nagyatádi és nyíregyházi konzervgyárak esetében több ajánlat is érkezett. Olyan konstrukciót dolgoztunk ki, amely szerint az agrárcégek, a feldolgozók és az értékesítésben szerepet játszók között – reményeim szerint – szoros, tulajdonosi alapon létrejövő megállapodás jön majd létre. Ezáltal a termelés, a feldolgozás és a piacra jutás vertikumát lehet megteremteni. Ennek alapja az egységes tulajdonlás és az ugyancsak egységes értékesítési lánc, amely alapján létrejöhet az integrált termelési, feldolgozási és értékesítési rendszer. Erre a konstrukcióra feltétlenül szükség van egy olyan időszakban, amikor is a magyar agrárgazdaságnak meg kell felelnie az uniós kihívásoknak.
– A mezőgazdasági szövetkeze-ti külsőüzletrész-felvásárlásokkal kapcsolatosan újabban elhangzik, hogy nem lesz elegendő pénz a felvásárlásukra. Mi a banki álláspont?
– Ütemesen, a terveknek megfelelően zajlik a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlása. Az MFB Üzletrészhasznosító Kft. heti egyeztetéseket végez, és heti elszámolásban áll az illetékes megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalokkal. Az igények beérkezése és feldolgozása megfelelően zajlik. Nagy összegeket eddig még nem kellett kifizetni, az igények persze folyamatosan növekednek. A források rendelkezésre állnak mind a működésre, mind pedig a kifizetésekre.
Az MFB által biztosított hitelkeret egyébként közel 20 milliárd forint, vagyis az üzletrészek teljes körű felvásárlása az „első menetben” biztosítva van. Mint ismeretes, a tulajdonosoknak ennek a hónapnak a végéig van lehetőségük igényük benyújtására, s a tervek szerint – hasonló konstrukcióban – december 1-jétől elkezdődik a mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok külsőüzletrész-hányadának felvásárlása. A visszajelzések alapján nincsenek gondok, pusztán technikai problémák merültek fel.
– Az Egyesült Államokat ért terrortámadás miatt felértékelődik az MFB-nek a Tetra készenléti rendszerben való szerepvállalása. Ön miként látja ennek jelentőségét?
– Kétségtelen, hogy a terrortámadás miatt a Magyar Postával együtt létrehozott Tetra készenléti rendszert üzemeltető részvénytársaság jövőbeli tevékenysége hangsúlyosabbá vált. Noha hazánk biztonságát a jelek szerint nem befolyásolja a támadás, az Európai Unió pozícióját mindenféleképpen, hiszen felértékelődik azon intézmények, rendszerek helyzete is, amelyek a biztonságot helyezik előtérbe. A Tetra rendszert üzemeltető társaság cégbejegyzése folyamatban van, és a működés pénzügyi forrásai is időre rendelkezésre fognak állni.
– Ugyancsak stratégiai kérdés a diákhitel, ami közvetve vagy közvetlenül a lakosság jelentős részét érinti.
– A bank az ide vonatkozó kormányhatározat alapján biztosítja a Diákhitel Rt. átmeneti finanszírozását, amíg az az Államadósság Kezelő Központ segítségével más forrásokhoz nem jut. Az MFB-nek a diákhitellel kapcsolatos szerepvállalásáról már a Magyar Nemzetnek is beszámoltunk. Eszerint kétmilliárd forint, ázsiós tőkeemeléssel az MFB többségi tulajdonos lesz a Diákhitel Központ Rt.-ben, emellett a bank további 15 milliárd forintos hitelösszeget helyez ki. Így garantált lesz a hallgatói hitelek folyósítása, az intézményi működés finanszírozása. A bank jó ügyet szolgál, hiszen közreműködésünkkel a Diákhitel Rt. 9,5 százalékos kamatszinten folyósítja a hallgatói hiteleket, s ez a jelenlegi pénzpiaci viszonyok mellett kedvező.
– Terveznek-e újabb, a korábbi 450 millió euró nagyságrendjéhez hasonló kötvénykibocsátást?
– Jelentős forrásgazdálkodási feladataink vannak, ám ezen konstrukciók részleteiről még tárgyalások zajlanak. Természetesen szóba jöhet a kötvénykibocsátás és a szindikált hitelfelvétel. Miután az MFB a nemzetközi tőkepiacon elismert, nagy összegű, kedvező feltételrendszerű ajánlatokkal keresnek meg minket.
– Az MFB fejlesztési bankként, közvetetten ugyan, de jelentős szerepet játszik a hazai kis- és közepes vállalkozások finanszírozásában. Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek be erről a szektorról?
– A hazai kis- és közepes vállalkozások az utóbbi években sokat fejlődtek. Itt igen fontosak a környezeti hatások, hiszen a szektor szereplői ma már perspektívát látnak: a profitot talán kevésbé élik fel, inkább befektetik a pénzt, fejlesztenek, és ezekhez kedvező az állami támogatási rendszer. Az MFB kedvező feltételek mellett tudja finanszírozni a kis- és közepes vállalkozásokat. Mondhatni, napi kapcsolatban állunk velük. Esetükben még probléma az is, hogy tőkestruktúrájuk nem túl szerencsés. Így erősíteni kell a mobilizálható forrásaikat, továbbá szervezési készségüket is.
– Hogyan alakul az idén a bank helyzete? Sikerül-e ebben az évben pozitív eredményt felmutatni a nem túl imponáló, 2000-es négymilliárdos mínusz után?
– Az MFB 2001-re aktivitásbővülést tervezett. Az összességében az állami feladatokhoz kötődő és az üzleti feladatok megoldásából adódó összesített eredményében egy nem nagy összegű, a 2000-es adatnak a felét elérő adózás előtti veszteséggel kalkulált: 1,7 milliárd forinttal. Az üzleti aktivitás növekedése az eddigi számok alapján az időarányosnak megfelelő, a bank eddigi összesített eredménye pedig kedvező. Szigorú és visszafogott költséggazdálkodást folytat a hitelintézet, jövedelmeink egy része már a második negyedévben teljesült, és befektetéseinknek a növekedési mutatói is igen kedvezőek. Olyannyira, hogy a harmadik negyedév végére a bank összesített eredménye pozitív előjelű lesz. Nem szabad elhallgatni, hogy a bankon kívüli döntések jelentékenyen hatnak a bank mérlegére, ezért az ilyen stratégiai ügyleteket külön is számítjuk, hiszen ezek eredményképző hatása meghatározó lehet.
Mondok két példát: Az általunk térítés nélkül átvett 12 állami gazdaság a bank számára nem jelentett kiadást, értékesítése azonban bevételt eredményez. Ez ugyan az MFB-nél jelentkezik, ám ez nem a bank által megtermelt jövedelem. Ennek ellenpólusa az MFB Ületrészhasznosító Kft., amely névértéken megvásárolja a külső szövetkezeti üzletrészeket, amelyek tényleges piaci értéke – pozitív vagy negatív irányban – nyilvánvalóan eltérhet ettől, és a pontos banki működés igényli ennek a befektetésünknek a reális számbavételét. Utóbbi esetében vélhetően értékvesztéssel kell majd számolni. Az MFB saját kockázatra elvégzett tevékenységének eredménye várhatóan pozitív, míg a stratégiai tevékenységeinek összesített eredménye veszteség lesz.
Nem tudjuk még pontosan, minden értékesítési akcióink végbemegy-e. Folyamatban van például Konzumbank Rt. privatizá-ciója, ezt a hitelintézetet az EU versenyszabályai szerint kívánjuk értékesíteni, áron alul azonban nem adjuk el. Én azt szeretném, hogy az MFB összesített eredménye 2001-ben pozitív előjelű legyen.
BARANYAY LÁSZLÓ Közgazdász-tanári diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett 1979-ben. 1989-től az MTA titkárságán dolgozott. 1993 júniusától az MBFB munkatársa, majd fél évvel később főmunkatársa, 1997. január elsejei hatállyal igazgatóvá léptették elő. 1998. január–1999. január 14-ig ügyvezető igazgatóhelyettesi, majd ezt követően ügyvezető igazgatói megbízást kapott. 2000 áprilisától az MFB banküzemi és pénzügyi vezérigazgató-helyettese. 2000. szeptember 15-től a bank általános vezérigazgató-helyettese, az MFB igazgatósága a bank alelnökének választotta. Betöltött vezető tisztségek: 1999 augusztusáig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt., ezt követően a Konzumbank Rt., 1999-től a Magyar Követeléskezelő Rt. igazgatóságának tagja, ez utóbbi két társaságban az igazgatóság elnökévé is megválasztották.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
