Épülhet a református templom

Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püspöke és Takaró Tamás esperes tette le szombaton a gazdagréti lakótelepen épülő református templom alapkövét. A Lovas András református lelkész vezette helyi gyülekezet által több mint egy évtizede várt imaház egy főépületből, vendégházból és a parókiából áll majd.

Először a főépületből elkészül a templomtér, a két hozzá kapcsolódó közösségi terem, a teljes épület alapozása, valamint az egész telket körbeölelő támfal. A gazdagréti gyülekezet szeretné, ha decemberre tető fedné a szerkezetkész épületet. A templomépítést támogatja a Magyarországi Református Egyház, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, amerikai és holland gyülekezetek, valamint a helyi gyülekezet tagjai.
A leendő imaház szomszédságában lévő Mechatronikai Gimnázium és Szakközépiskola aulájában tartott ünnepségen Lovas András gazdagréti lelkész fölidézte a temlomépítés évtizedes szervezésének főbb állomásait.
Az előzményekről szólva lapunknak elmondta: a gazdagréti lakótelepen már annak 1988-as felépülésekor elkezdték szervezni a gyülekezetet. Az első gazdagréti lelkész, Balázs Károly 1994-es nyugdíjba vonulásakor már egy kicsiny, de hitvalló gyülekezetet adott át Lovas Andrásnak. Akkoriban egy Regős utcai bolthelyiségben tartották az istentiszteleteket. A templomhoz szükséges telek iránti első kérelmet még Balázs Károly adta be 1991-ben, a megfelelő ingatlant azonban csak 1998-ban kapták meg. Az építési engedélyt idén januárban adták ki, mostanáig a tervek elkészítésén és a kivitelezők kiválasztásán dolgoztak. Eközben a gyülekezet is gyarapodott, kinőtte először a Regős utcai bolthelyiséget, majd a gazdagréti közösségi házat. Összesen háromszáz család címét tartják nyilván, amelyeknek tagjai közül legalább egy ember a gyülekezethez tartozik.
Lovas András 1991-ben a Budapesti Református Teológiai Akadémia elvégzése után Budafokon beosztott lelkészként kezdte pályáját. Sikeres ifjúsági szolgálat sűrűjében talált rá a gazdagréti közösség hívó szava. Már teológuskorában is élt benne a vágy, hogy majdan egy új, alakuló gyülekezetnek legyen lelkipásztora. Mégis nehéz szívvel szakadt el az Albertfalva, Budafok-kelenvölgyi gyülekezettől, ám egy hét gondolkodási idő után ráébredt: Isten arra hívta, hogy fogadja el az új feladatot. Így került 1994 szeptember
1-jén Gazdagrétre. Érkezésének pillanatában érezte, hogy előttük áll a templomépítés felelősségteljes és nehéz feladata. Tudta, hogy az építkezéshez hozzá kell látniuk, még akkor is, ha nem rendelkeznek a befejezéshez szükséges összeggel. Így a templomot hitből kezdik el építeni. Hiszik, hogy Isten is munkálkodik értük. Lovas András mindmáig vallja, hogy a gyülekezet elsődleges célja nem a templom, hanem a lelki ház, a közösség építése és gyarapítása, az emberek hitben való épülése.