Az ecetfák és a gaz erdejében megbújó rózsakerti házak nagy részén nincs tető, a cserepeket fel sem rakták, vagy elhordták az évek során. Hiányzik róluk a külső vakolat is. Nyílászárók híján átlátni a falakon, égettek, korhadtak a szarufák és a tetőlécek. Az elmúlt években több mint tíz hajléktalan lett állandó lakója a házaknak, de folyamatosan nő az itt élők száma. A házakban nincsenek lefolyók, vagy ahhoz szükséges födémáttörések. A lépcsők életveszélyesen szabálytalanok, a tetőcserepek alatt szinte mindenhol kihagyták a szigetelést. Az épületek olyan benyomást keltenek, mintha nem is azzal a szándékkal építették volna őket, hogy itt bárki is lakást kapjon.
A Hungarovin utódjának számító Henkell és Söhnlein Hungária ügyvezető igazgatója, Gacsályi Tamás tájékoztatása szerint az ügy több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött, egy szindikátusi szerződéssel. Az okmány aláírásával a Hungarovin Borgazdasági Kombinát építési jogosultságot adott a területen a dunaújvárosi székhelyű Épinvest Vállalkozó-tervező Kft.-nek. A telek a Hungarovin kezelése alatt állt, de a magyar állam tulajdonát képezte. A szerződés értelmében a Hungarovin hárommillió forintot adott az Épinvest Kft.-nek közművesítésre, a cég pedig vállalta, hogy felépít negyven lakást a telken. Ezek különböző alapterületűek lettek volna, a 98 négyzetméterestől a 200 négyzetméteresig. A lakókkal az Épinvest Kft. meg is kötötte a szerződéseket a beruházásra. A cég a negyven lakásból nyolcat értékesíthetett volna, huszonkettő vevőjét a Hungarovin, tízét az akkori XXII. kerületi tanács jelölhette ki. A Hungarovin Rt. 1992-ben nyert teljes tulajdonjogot a területen, de az építési telket eladták az Épinvest Kft.-nek és azóta nincs közük az ügyhöz. A történetnek azonban van egy másik szála is. A Hungarovin kezességet vállalt 35 millió forint erejéig az Épinvest Kft. hitel-visszafizetésére. A beruházó ezzel egyidejűleg jelzálogjogot adott a borászati vállalatnak. A Hungarovin Rt. 1997-ben értékesítette ezt a jogát, mert öt éve hiába várták, hogy a járulékokkal együtt már 46 millió forintra rúgó összegből visszakapjanak valamit. Közben a tulajdonosok között megindult egy pereskedés.
Több millió forintot vesztettek az egykori dolgozók is. Egyikük elmondása szerint a beruházók a terület egy részét értékesítették a Motortrade Kft.-nek, akik meg is kezdték az építkezést. Egy idő után azonban ők sem bírták anyagilag és elkezdtek értékesíteni. Ekkor vált új tulajdonossá a BEKER International Kft., az Inmobilien Dobay és Partner Kft., a MASPED Szállítmányozási Rt. és más kisebb vállalkozók. Az évek során egyre zavarosabbak lettek a tulajdonviszonyok.
A lakásra pályázók úgy gondolják, hogy a cégek tartoznak nekik, mert több pénzt fizettek be, mint a meglévő készültségi fok.
Boldizsár Sándor, a BEKER International Kft. vezetője munkáslakás építése címén vásárolt volna három ingatlant Rózsakerten. Állítása szerint az építkezés egy szakaszában kutyás őrökkel zárták le a területet, hogy ne vegyék észre a tulajdonosok a gondokat.
Az akció családokat tett tönkre, hiszen számos magánszemély eladta a lakását, hogy ideköltözhessen. Ezek az emberek évekig albérletben éltek és most várhatják, hogy legalább a befizetett pénzükből visszakapjanak valamit.
Kormos Jenő egy több mint tízmilliót érő lakást kívánt vásárolni a területen. Amikor az utolsó részletet kellett befizetni, a cég ügyvezető igazgatója, Kerek András már az irodájába ment el a pénzért. Ekkor derült ki, hogy a házuk építése még sehol sem áll, mivel a többit építették a befizetett összegekből. Később a Motortrade Kft.-nek és a Promoindra Konzorciumnak értékesítették a terület egy részét, így már velük kellett szerződést kötni. Sorra eladták a területet olyan cégeknek, amelyekkel dolgoztattak. Lakással fizettek a vállalatoknak, amelyek egymásra vártak, hogy ki építi fel a házaikat, mert senkinek sem volt elegendő pénze. A viták során sikerült elérni, hogy az ingatlan kerüljön azok tulajdonába, akik a Motortrade Kft.-vel álltak szerződésben. Így lettek az egyes befizetőké a telkek. A megindult per azonban a közös tulajdon megszüntetése és az árverési értékesítés érdekében zajlik.
Hetényi Géza felszámolóbiztos elmondta: a Legfelsőbb Bíróságon nemrég megegyezés született, s 300 millió forintos értékesítési áron elárverezhetik a területet. A tulajdonosok a tulajdoni hányaduknak megfelelő összeget kaphatnak majd. Ha viszont valaki fellebbez, tovább folytatódhat a pereskedés. Eközben a jelenlegi tulajdonosokat a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt arra sem tudják kötelezni, hogy karbantartsák, elkerítsék és védjék a területet.
Szabolcs Attila, Budafok-Tétény polgármestere leszögezte: nincs esély a terület önkormányzati tulajdonba vételére, mert a több száz millió forintos értékesítési ár meghaladja a helyhatóság anyagi lehetőségeit.
Tóth Gábor kerületi rendőrkapitány elmondta: rendszeresen elhordják innen az építőanyagot, már több tolvajt tetten értek. Egyszer lángra kapott az épületek egy részének faszerkezete, amely a környéket is veszélyeztette volna, ha nem sikerül időben eloltani. Sokszor mentővel szállítottak el innen ittas egyéneket, valamint drogosokat is.
origo.hu
Magyar Péter visszalépése után közleményt adott ki a Női Sikernap szervezője
